Bitcoin-ról és kriptovalutákról egyszerűen Komoly lemaradással, de Magyarországot is elérte a Bitcoin és a kriptovaluta izgalmas, és bár sokak számára kockázatosnak tűnő, legtöbb magyar számára...
Komoly lemaradással, de Magyarországot is elérte a Bitcoin és a kriptovaluta izgalmas, és bár sokak számára kockázatosnak tűnő, legtöbb magyar számára még ismeretlen világa. Felkapta a sajtó, szerepelt a hírekben, beszélgettek róla különböző műsorokban, rádióban, televízióban egyaránt. Aki csak fél füllel is hallott róla, nem feltétlenül érti, nagyon sokan nagyon kis rálátással vannak erre az igazán kecsegtető, nagy horderejű hullámra. Természetes, hogy „kedvcsináló” műsorok, egy ilyen témája után rengeteg kérdés merül fel az avatatlan emberben. Bitcoin. Mi az a Bitcoin? Mégis mi az a kriptopénz? Miért érdekel ez most mindenkit? Hogyan működik? Miért van rá szükség? Ez csak egy új divathullám, vagy valóban megváltoztathatja a globális pénzügyi piacot? Nos, kezdjük az alapoknál.
A 2008-as gazdasági válság után egy máig ismeretlen fórumozó Satoshi Nakamoto útjára bocsátotta a Bitcoin-t, ami miatt minden ma ismert kriptovaluta létezhet. A kibocsátás mögötti szándék egy bankrendszerektől, ezáltal spekulációtól, és a pénzügyi rendszer lehető legtöbb hátrányától mentes fizetőeszköz létrehozására eredeztethető vissza. Értékét csak és kizárólag a kereslet – kínálat határozza meg.
A kriptovaluta egy digitális eszköz, ami fizikailag nem létezik, mégis felhasználható csereeszközként, vagy fizetőeszközként. Hatalmas előnye, hogy szinte teljesen anonim, a tranzakciók nagyon nehezen lekövethetők és a bűnüldöző szervek számára szinte lehetetlenné teszi a lefoglalást, elkobzást.
A kriptovalutákat az eddig megszokott pénznemekkel ellentétben nem szigorú keretek között, hatósági engedéllyel, vagy bármely kormány felhatalmazásával rendelkező intézmény bocsát ki, hanem összetett, komplex matematikai algoritmusokkal dolgozó számítógépek blokklánc rendszerben egy peer – to – peer hálózaton. Ezt gyakorlatilag úgy kell elképzelni, mint egy torrent letöltő/feltöltő hálózatot, csak itt nem adatállományok kerülnek seed-be, hanem komoly összegekből, befektetésből épített bányászgépek (mining rig-ek) erőforrásai. Vegyük szépen sorba az alapoktól!
Ahhoz, hogy megértsük a különbséget, érdemes tudni hogyan működik a klasszikus szerver – kliens, más nevén az ügyfél – kiszolgáló típusú hálózat. Az ilyen típusú hálózatok ismérve, hogy mindig van egy szervergép, ami feladatától függően akár nagyságrendekkel komolyabb erőforrásokkal bír, mint a rá csatlakozó kliens szerepet betöltő számítógépek. Fontos megjegyezni, hogy ezen hálózatok működéséhez elengedhetetlen a szerver, mert minden a hálózatban részt vevő gép ezen keresztül képes kommunikálni, így az összes kliens elérheti a szerveren lévő adatokat, eszközöket, vagy erőforrásokat.
Ehhez képest a peer – to – peer hálózatban nincs kijelölt szerver. A végpontokon lévő számítógépek mindegyike közvetlenül csatlakozik egymáshoz, bármi nemű kitüntetett központi csomópont nélkül. Míg a kiszolgáló – kliens hálózaton sok csatlakozott kliens esetén komoly szűkkeresztmetszet lehet a szerver, így annak kiküszöbölése nagyon komoly költségekkel jár, mert ugye minden kommunikáció keresztül kell hogy menjen rajta. Peer – to – peer felépítésű hálózatban a végpontok közti közvetlen kapcsolat miatt gyakorlatilag alacsony költségvetésből is szinte végtelen számú csatlakozott számítógépes hálózat építhető ki. Bár a legtöbb embernek valószínűleg a Peer – to – Peer hálózatról a fájlcserélés, azon belül is feltehetően az illegális letöltés lehetősége jut eszébe. Tény, hogy a globális adatforgalom nagyobbik részét a fájlcserélés adja, de ez a hálózati forma sokrétűbb felhasználhatóságot tesz lehetővé, hiszen többek közt az internetes telefonprogramok is ezt használják.
A blockchain-t, vagy magyarul blokklánc technológiát eredetileg Bitcoin-ra tervezték, és azóta is minden kriptovaluta ennek a technológiának segítségével működik. Bár a blokklánc azóta túlnőni látszik a kriptovalután, jelentősége esetünkben mégis a kriptovaluták miatt a legfontosabb. A blokklánc alapja az információ megosztás, az adott kriptovaluta főkönyve jelen van minden egyes hálózatba kötött számítógépen. Ahhoz, hogy egy tranzakció végbemehessen, minden ilyen számítógépnek igazolnia kell, hogy a tranzakció végrehajtása lehetséges. Ettől olyan biztonságos a rendszer, hiszen ha manipulációs szándékkal valaki át akarná írni a főkönyvet, az összes számítógépen is át kellene írnia, ami – ha még a titkosítást nem is számoljuk – elképesztő méretű adatmennyiség, így az óriási számítási kapacitás szükségessége lehetetlenné teszi. A rendszer önmagát felügyeli, meghibásodási pont nélkül és tejesen átlátható. Jelen technológiai fejlettségünkkel csak elméletben megmásítható.
A kriptovalutákba potenciálisan befektetni vágyók számára két lehetőség kézenfekvő. Mindkét út megkíván bizonyos jellemet, szemléletet az embertől, és komoly kitartást. Mint bármely más befektetésnél, itt is nagyon fontos a diverzifikáció, ezt érdemes szem előtt tartani. A kereskedői szemléletű emberek számára kitűnő választás a kriptovaluta-tőzsde. Igen, igazi valutatőzsde azok számára, akik képesek szüntelenül grafikonokat elemezni. Kockázatos, ingoványos terep, mert a kriptovaluták értékei széles intervallumban, nagyon gyorsan változnak, tehát ügyesen-okosan!
A másik út, a bányászat. Hogyan? Mivel? A kriptovaluta bányászat sok-sok felső-közép, és/vagy felsőkategóriás videó kártyákból épített célgéppel, (mining-rig) történik. Ezekkel a rigekkel interneten keresztül csatlakozhatunk mining pool-okhoz (bányász közösségek), A célgépünkben lévő vga-k teljes erőforrása non-stop „kölcsön van adva”, hogy az adott kriptovaluta tranzakcióinak végrehajtásához szükséges titkosítást fejtse, amiért cserébe a kibocsátott valutákból részesedünk. (Ez indokolja a vga-k elképesztő hiányát, és drágualását a piacon.) A kriptovaluta bányászat a „kockák” sportja, azoké, akik élvezettel moddolják a hardvereket, építenek és felügyelnek végletekig kihegyezett pc-ket. Mondjuk úgy, megkívánja a rendszergazdai szemléletet. Persze a grafikonok elemzését ők sem úszhatják meg, mivel a piac gyorsan változik, a nagyobb profitért rendszeresek az átállások.
Egy kis kitartással egyaránt tanulható a tőzsdézés is, és a bányászat is, viszont mindkettő megköveteli a folyamatos jelenlétet és érdeklődést a téma, illetve a piac iránt. Azok számára, akik nem kívánnak beleugrani a mély vízbe, vagy épp nem áll rendelkezésükre befektetni való tőke, még mindig adhatnak bármilyen terméket vagy szolgáltatást kriptovalutáért cserébe.
A kriptovaluta és a vele együtt érkező blockchain technológia erőteljes, néhány éve még előre nem látott változásokat hozhat el az egész bolygónk gazdagsági rendszereiben és bürokratikus rendszereiben egyaránt. Idővel talán leválthatja az eddig megszokott rendszereket, hiszen annak ellenére, hogy a nagy tőkés kereskedelmi bankok nyíltan ellene érvelnek, minden szükséges lépést megtesznek annak érdekében, hogy a részesei lehessenek. Az a tény pedig, hogy a cikk írásakor több mint 1500 különböző kriptovaluta található meg, tovább erősíti a már 2017 szeptemberében 144 milliárd dollárt meghaladó piacot.
Ha elmerülnél a mély vízben, felsőkategóriás videókártyákért keresd fel a laptopszalon.hu-t.
