A PS4 Pro teszt nem jöhetett volna létre a Laptopszalon (Gamer Zone) támogatása nélkül. Adatlap PlayStation®4 Pro teszt Processzor AMD Jaguar Octa Core (2 x...
A PS4 Pro teszt nem jöhetett volna létre a Laptopszalon (Gamer Zone) támogatása nélkül.
| Adatlap | ||
| PlayStation®4 Pro teszt | ||
| Processzor | AMD Jaguar Octa Core (2 x 2 MB Cache, 2.13GHz) | |
| Lapkészlet | Jaguar | |
| Memória | 8 GB GDDR5 | |
| GPU | GCN 4 Polaris, 911MHz, 4198 GFLOPS | |
| Háttértár | 1TB HDD (SATA 3) | |
| Optikai meghajtó | Blu-ray (nem támogatja a 4K-t) | |
| Protok és csatlakozók | 3x USB 3.0 (USB 3.1 Gen1), 1x HDMI™, 1x digital out (optikai), 1x Ethernet csatlakozó (RJ-45), AUX port (PSVR-hoz) | |
| Kommunikáció | 802.11a/b/g/n/ac (@2.4 GHz – 5 GHz), Bluetooth® 4.0 (LE) | |
| Tápellátás | 310W (fogyasztás ~ 150W) | |
| Méret | 295 × 55 × 327 mm | |
| Tömeg | 3.30 kg | |
| Fogyasztói ár (2019. január) | 139 900 Ft | |
| Garancia | 12 hónap | |
A PS4 Pro az Xbox One X megjelenésével egyidejűleg elvesztette a legerősebb konzolnak járó koronát. Azt azonban sokan elfelejtik, hogy a legerősebb konzol kifejezés nem sok hozzáadott értékkel rendelkezik, ennél fontosabb tényezők kell(ene), hogy befolyásolják a konzol-vásárlást. A Techkalauz utána járt, hogy 2019-ban még mindig megéri-e az árát egy PS4 Pro?
A PS4 Pro (PlayStation 4 Pro) a Sony konzol-brandjének jelenlegi csúcsmodellje, amelyet az elődmodell 2013-as megjelenését követően három évvel, 2016. november 10-én mutattak be. Ahogy az elnevezés is elárulja: a PS4 Pro a PS4 felturbózott verziója. A turbó ebben az esetben erősebb hardvert jelent, ami nyers teljesítményben mérve elmarad a legfőbb riválistól (Xbox One X), de vitathatatlan érdemei közé tartozik:
Sokszor hangoztatott marketing kifejezésekről van szó, de érdemes néhány gondolat erejéig végigfutni, hogy pontosan miről is van szó.
Lényegében egy formátumról van szó, de első sorban az ehhez kapcsolódó masszív marketing-hadjáratnak köszönhetjük, hogy ma már szinte mindenki tudja tudni véli, hogy mi is az a 4K.
A közismert értelmezés alapján a 4K lényegében a 3840 x 2160 pixel felbontást foglalja magába (sokszor hivatkoznak erre 2160p-ként is). A 4K utalhat a horizontálisan egy sorban megjelenített pixelek számára (3980 ≈ 4000) vagy arra, hogy 4K esetében négyszer több pixel jelenik meg – az annak megjelenítésére alkalmas – kijelzőn (monitor, tv, stb.), mint a manapság leginkább elterjedt FHD felbontás (1920 x 1080 p) során.
Annyit még mindenféleképp érdemes megjegyezni, hogy a PS4 Pro megjelenésekor az egyetlen 4K-képes konzol volt, és ezzel egy új hadszínteret nyitott a konzol-háborúban.
Az angol eredetű High Dynamic Range (HDR) kifejezést szó szerinti fordításban alkalmazzuk: nagy dinamikatartomány. Ez határozza meg, hogy – információ vesztés nélkül – egyidőben mennyire lehet világos, aminek világosnak kell lennie, és sötét aminek sötétnek kell lennie. HDR hiányában a világos égboltból könnyen kiégett fehér masszát kapunk, az árnyékos részekből pedig egy részlethiányos tintapacát.
Az előző két definíció is elképesztően szerteágazó témakört foglal magába, de a virtuális valóság (virtual reality, VR) még ezeken is túlnő. Pontosan emiatt csak a felszínt fogjuk megkapargatni a következő néhány mondatban, és a későbbi PSVR tesztünk segítségével fogjuk a témát részletes(ebb)en körbejárni.
A virtuális valóságnak jelenleg nincs egyetemes definíciója, de talán leginkább úgy határozható meg, mint számítógéppel vezérelt multiszenzoros kommunikációtechnológia, amely lehetővé teszi az intuitív interakciót az adatokkal, új módon bevonva az emberi érzékelést.
A fenti meghatározást nem egyszerű magunk elé képzelni, de a nem túl távoli jövőben nem kizárt, hogy a Ready Player One c. filmben látott jelenetek elevenednek majd meg előttünk. Addig azonban be kell érnünk a PSVR-hoz hasonló eszközökkel.
A szerkesztőség profilja első sorban laptopokra koncentrálódik, de rengeteg különféle eszközzel találkozhattak már a rendszeres olvasóink. A régi motorosok tudják, hogy a külsőségek vizsgálata számunkra csak egy kérdést jelent: a forma követi a funkciót, vagy a funkció a formát? Egy Apple eszköz esetében már ösztönösen kijelenthetjük, hogy a funkció követi a formát, vagyis a tervezés során a dizájn hangsúlyosabb, mint a rendeltetés.
Egy konzol esetében a funkció egyértelmű: a legjobb játékélmény biztosítása.
Ehhez nincs szükség “fenszi” dizájnra, de ettől függetlenül komoly hangsúlyt kell fektetni a tervezés során az időtálló formavilág kimunkálására, mert napjaink felgyorsult világában elképesztően hosszú (5-8 év) életciklussal rendelkeznek a konzolok.
A szerkesztőségünk által is megerősített méretek ( 295 x 327 x 55 mm) alapján a PS4 Pro sem túl nagy, sem túl pici, mondhatni: ideális. Az univerzális kialakítás lehetővé teszi, hogy a konzolt úgy helyezzük el az adott környezetben, hogy a leginkább odaillőnek tűnjön: állítva, vagy fektetve. Az alapverziót matt fekete köntösbe bújtatták és nem túl masszív műanyag házat kapott. Mindezek fényében inkább tűnik egy szürke kisegérnek, mint egy next-gen konzolnak. Egy kicsit azonban kritizálnom kell a lemezkiadó, valamint a bekapcsoló gombokat, mert ezek megnyomásakor minden egyes esetben olcsó hatást keltettek bennem.
Összesen három USB port (USB 3.1 Gen1) kapott helyet, ebből kettő elöl található. A hátul található plusz csatlakozó első sorban egy kulturált PSVR setup kidolgozása esetén lehet majd lényeges, de erről részletesebben majd a PSVR tesztünkben lehet majd olvasni.
Az USB port mellett jobbra a vezetékes internetelérés lehetőségét kiszolgáló Ethernet (RJ-45) csatlakozót találunk, balra pedig egy digitális kimeneti (optikai) audio portot. A hátoldalon elhelyezett csatlakozók között még találunk egy kiegészítő (aux) portot a PlayStation 4 kamera számára, egy HDMI portot, valamint a tápegység csatlakozóját (a töltőadaptert egybeépítették a vázzal).
Ezen túlmenően érdemes még szót ejteni a Blu-ray lejátszóról, ami kifejezetten fontos, ha nem csak játék-konzolként, hanem multimédia lejátszóként is tekintünk a PS4 Pro-ra. Az utóbbi koncepciót támogatja az előbb említett digitális kimeneti (optikai) audio port, amit a PS4 Slim-ről lespórolt a japán gyártó. Sajnos nem mehetünk el amellett szó nélkül, hogy a Blu-ray lejátszó nem alkalmas a 4K lemezek lejátszására (és zárójelben azt is meg kell jegyezni, hogy a Sony a Blu-ray szabvány tulajdonosa…).
A vezetéknélküli kapcsolatokról 802.11ac wifi-képes hálózati modul gondoskodik, ami két antennájának köszönhetően picit izmosabbnak tűnik, mint a PS4 Slim hasonló modulja. A műanyag borítás alatt dolgozik még egy 4.0 szabványt támogató Bluetooth egység is.
A PS4 Pro esetében egyértelmű, hogy a forma követte a funkciót és egy játékra kihegyezett eszköz esetében ez a szerkesztőségünk szakmai elvárása is.
Az egyes PS4 verziók kialakításban tetten érhető marginális különbségek arra engedtek következtetni, hogy a Pro gép valódi értékeire a motorháztető alatt találunk majd rá.
A processzor minden esetben ugyan az, egy 8 magos AMD lapka, amelyet Jaguar kódnévvel látott el a gyártó. A Pro gépek egyetlen előnyét az emelt órajel jelenti, és így az nem 1.6 GHz-en, hanem 2.13 GHz-en dolgozik. Emellett találhatunk még 8GB GDDR5 rendszer memóriát (RAM) is, amelyek maximum órajele 2.75 GHz, és legfeljebb 218 GB/s sávszélességet képes kihasználni.
Az előző pontból tökéletesen kirajzolódik: a CPU és a RAM alig változott az elmúlt évek során, tehát az igazi ráncfelvarrást a grafikus feldolgozóegység kapta. Először érdemes a számokat beszélni hagyni: az AMD Radeon™ alapú grafika motor 2,3 nagyobb nyers grafikai teljesítményre képes a Pro gépekben, mint a régi PS4-ben, vagy a mostani Slim verzióban. További fejlesztésként a grafikai feldolgozóegységek (Graphics Core™ Next Computer Units) számát is megduplázták (18-ról 36-ra), és ezek órajelét 800-ról 911 MHz-re emelték.
A kérdést nem véletlen kell feltenni. A jelenlegi zászlóshajók (PS4 Pro, Xbox One X) közvetlen elődjeit nem 4K tartalmak futtatására tervezték, és pontosan ez a “hiányosság” hívta életre ezt a generáció-közi megjelenést. Tehát annak érdekében, hogy a jelenlegi konzolgeneráció ne maradjon le a 4K vonatról, néhány trükköt kellett bevetnie a gyártóknak.
A PS4 Pro csak néhány játék esetében képes arra, hogy az fps számot 30 fölött tartsa 4K felbontás mellett, de gamer-reneszánsz még ennél is többet (60 fps) szeretne. A hardver tehát korlátozottan alkalmas arra, hogy a 4K@30fps játékélményt biztosítsa, de a közönség még ennél is többet akar. Mit lehet tenni ebben az esetben?
Kis túlzással állíthatjuk akár azt is, hogy a PS4 Pro leginkább csal és a chekerboard (magyarul: sakktáblás) renderelés eszköztárához nyúl. Ez röviden annyit jelent, hogy a teljes 4K képhez a PS4 Pro csak fele annyi pixellel számol, a többi képkockát korábbi adatok súlyozott átlagából rekonstruálja. Tény és való, hogy ha egymás mellé teszünk egy “valódi 4K”, valamint az előbbi eljárás segítségével előállított 4K képet, akkor az előbbi jobban néz ki.
Érdemes ezt a kérdést egy másik hasonlattal bemutatni: ugyan ez a minőségbeli különbség érhető tetten egy telefon szelfi-kamerája, és egy valódi fényképezőgép + rendes objektív által készített kép láttán. Az utóbbi jobb, de ha nem tesszük egymás mellé a kettőt, akkor az előbbi is kielégíti az átlagos felhasználó igényeit.
A PS4 Pro által előállított 4K kép megfelel napjaink elvárásainak, és a fejlesztő-gárda egy elképesztően jó kompromisszumos megoldással tette még élvezhetőbbé a játékélményt.
Egy konzol esetében nem, vagy alig szokott szó esni a háttértárról. A specifikációk között azonban nem szabad érintetlenül hagynunk ezt a témát sem: a PS4 Pro ezen a téren is lépet egyet előre, hiszen hátrahagyta a PS4 SATA2 csatlakozóit és SATA3-ra cserélte azokat. Ennek segítségével – és a megfelelő háttértárral – sokkal gyorsabban töltődnek be az egyes játékok.
A specifikációk láttán egyértelműen kirajzolódnak a makacs tények, a PS4 Pro 2018-ban már öregnek számít. Az 5 éves alapokra építkező konzol ereje a végéhez közelít, a legújabb játékok már olyan erős hardverigénnyel számolnak, amelyet jelenleg csak a gamer PC-k tudnak maximálisan kielégíteni (ez főleg a VR élmény kapcsán érhető majd tetten, de erről egy másik tesztünk szól).
Ennek ellenére még manapság sem kell leírni a PS4 Pro-t. A két konzol-óriás (Sony, Microsoft) még legalább 1-1 évet (néhány piaci elemző szerint még ennél is többet) szán a jelenlegi generációnak, mielőtt a next-gen konzolok megérkeznének a boltok polcaira.
Mielőtt az utolsó fejezethez érnénk, érdemes még néhány szót ejteni a konzol alaprendeltetését támogató legfontosabb tartozékról: a kontrollerről. A PS4 kontrollere DualShock 4 fantázianévre hallgat, ami semmiben sem különbözik a Slim és a Pro gépek esetében. Sokan úgy tartják, hogy a legjobb kontroller a piacon, de ebben a véleményben inkább az egyéni preferenciák kapnak helyet.
Az egészen biztos, hogy a funkcionalitásban nincs hiány. A már megszokott alkotórészeken és gombokon túl találhatunk még benne hangszórót, érintőpadot és egy keskeny fényelemet (lightbar), és egy jack csatlakozót. Ezekből talán a hangszóró adhat hozzá a legtöbbet a játékélményhez: például a GTA5-ben innen hallgathatunk bele a rendőrségi rádiófrekvenciába, de a jack csatlakozó is kifejezetten hasznos, ha mások zavarása nélkül szeretnénk játszani. .
Egy kontrollerrel szemben mégis a legalapvetőbb elvárás az ergonómia, majd ezt követi az üzemidő.
Az előbbire nem, de az utóbbira azért már lehet némi panaszunk. Az üzemidőt első sorban a rengeteg plusz feature emészti, tehát ha nem ragaszkodunk a folyamatos vibráláshoz és fényjátékhoz, érdemes ezeket kikapcsolni / mérsékelni. Ezeknek a tanácsoknak a betartása nélkül 4-5 óránál többet nem várhatunk el a DS4-től, de a kalibráció után 8 órára is nőhet az üzemidő.
Szerencse a szerencsétlenségben, hogy már beépített akkumulátort találhatunk a DS4-ben, amelyet microUSB porton keresztül tölthetünk. Ez lehetővé teszi azt is, hogy ha lemerülés közeli állapotba kerül a kontroller, akkor egy vésztöltő segítségével tovább folytassuk a játékot.
Az egészen biztos, hogy 2019-ben nem a PS4 Pro a legerősebb, leggyorsabb konzol, és a legnagyobb riválissal összehasonlítva a 4K élmény is hagy némi kívánni valót maga után. Emellett kicsit hangos, és még melegszik is. Ennek ellenére a Sony konzolja nem feledkezett meg az alaprendeltetéséről, vagyis a szórakoztatásról.
A Sony megértette, hogy a szórakoztatáshoz önmagában nem elég a 4K + HDR kombó, hiszen ezek csak technikai paraméterek. A minőségi szórakoztatáshoz minőségi tartalom kell, és a Sony konzoljára elérhető exkluzív tartalom felülmúlja a versenytársak kínálatát. Emellett tudja mindazt, amit technikai értelemben 2019-ben egy konzoltól elvárhatunk – és viszonylag barátságos az árszabása is.
Összességében tehát a PS4 Pro 2019-ben is bátran ajánlott vétel.
A Sony konzolja még legalább egy évig váltótárs nélkül marad, és a támogatás ezt követően sem fog megszűnni. A 2000-ben megjelent PS2-re egészen 2013-ig adtak ki játékokat. Amennyiben ezt az életciklust fogja végig követni a PS4, akkor egészen 2026-ig jelenhet meg új tartalom erre a konzolra.
Az első, és talán legfontosabb, hogy a PS4 Pro hajlamos a melegedésre. A tesztünk során 43 – 54 ºC fokot mértünk a burkolaton, ami már számottevőnek mondható. Emiatt nagyon fontos, hogy jól szellőző helyre tegyük a frissen megvásárolt konzolt.
A második leginkább azoknak szól, akik a legtöbbet szeretnék kihozni a PS4 Pro-ból és hajlandóak még néhány (tíz)ezer forintot áldozni a hardveres upgrade-re. A PS4 Pro-ban található SATA3 csatlakozó sokkal nagyobb háttértár sebességet tesz lehetővé, mint korábban. Ennek kihasználásához mindössze annyit kell tennünk, hogy kicseréljük a viszonylag lassú HDD-t (5400 rpm) egy jó kis SSD-re – hogy pontosan milyen SSD-k között érdemes gondolkodni, arról itt írtunk bővebben. Egy gyorsabb háttértár segítségével sokkal gyorsabban töltődnek majd be a játékok.
A PS4 Pro teszt nem jöhetett volna létre a Laptopszalon támogatása nélkül.
