2018 a fekete év 2018-at tekinthetjük a kriptopénzek fekete évének. Igaz, még nem értünk az év végére, de láthatjuk, hogy a kriptopénzek ára jelentős esésen,...
2018-at tekinthetjük a kriptopénzek fekete évének. Igaz, még nem értünk az év végére, de láthatjuk, hogy a kriptopénzek ára jelentős esésen, sőt, zuhanáson ment át az idei évben. A bitcoin 2017 decemberi 19000 dolláros árfolyama mára 6300 dollárra csökkent. Ez még mindig brutálisan sok a 2016 végi 700 dolláros árhoz képest, de mindenképp jelentős esésről beszélhetünk. 2017-ben és 2018-ban is sokan fektettek kriptopénz bányászatba, elég csak megnézni a videokártya árakat. 2018 elején szinte az összes, bányászkörökben népszerű kártya ára messze magasabb volt, mint korábban. Aztán ahogy év közben csökkent az árfolyam, úgy mentek egyre lejjebb az árak is és úgy jelent meg a piacon sok használt videokártya.
| 2017 eleje | 2018 eleje | 2018 közepe | |
| Nvidia GTX 1060 6GB | 95 000 Ft | 180 000 Ft | 105 000 Ft |
| Nvidia GTX 1070 | 150 000 Ft | 280 000 Ft | 160 000 Ft |
| Nvidia GTX 1080 | 200 000 Ft | 290 000 Ft | 220 000 Ft |
| Nvidia GTX 1080Ti | 290 000 Ft | 396 000 Ft | 308 000 Ft |
| AMD Radeon RX580 | n.a. | 200 000 Ft | 105 000 Ft |
| AMD RX Vega | n.a. | 400 000 Ft | 200 000 Ft |
| Bitcoin | 900 $ | 17 000 $ | 6 300 $ |
Forrás: bitcoinwisdom.com
A kriptopénz, mint neve is mutatja, egy fizetési eszköz. A normál pénztől eltérően nem fizikai tárgy, hanem digitális dolog. A kriptopénz rendszert a bányászok tartják fenn. Ők biztosítják a kriptopénz tranzakciók titkosításához szükséges számítási teljesítményt, cserébe a bányászattal kriptopénzt tudnak keresni. Lényeges különbség még a hagyományos pénzekhez képest, hogy a kriptopénz rendszer decentralizáltan működik, nincs mögötte ellenőrző szerv (jegybank). Fontos még, hogy a kriptopénz tranzakciók anonimitást biztosítanak. Ezzel több probléma is akad, egyrészt az így folytatott kereskedelem nem tud megjelenni a statisztikákban, másrészt illegális tevékenységekhez is biztonságos fizetőeszközt jelenthet.
A kriptopénz bányászat egyik alapja, hogy minél több kriptopénz van forgalomban, annál nagyobb a számítási igénye a “bányászatnak”, azaz az új pénz előállításának. Míg néhány éve egy otthoni PC-vel is lehetett bányászni, ma már külön szerverfarmokat építenek kriptopénz bányászatra. És itt jönnek képbe a videokártyák, melyek a kriptopénz előállításra használt számítási algoritmusokat sokkal hatékonyabban és gyorsabban futtatják, mint a processzorok. Ezért aztán mindenki, aki komolyabb bányászatba kezdett, videokártyákat vásárolt. Elég csak visszagondolnunk a tavalyi év végére, amikor nem csak elszállt a kártyák ára, hanem egyszerűen nem lehetett kapni bizonyos típusokat, mert a gyártók nem bírtak lépést tartani a kereslettel. A bányászoknak pedig semmi nem volt drága, azonnal lecsaptak egy-egy szállítmányra és elkapkodták a kártyákat.
Mint minden befektetést, a bitcoin bányászatot is azért csinálja valaki, mert pénzt akar keresni. Ez azt jelenti, hogy belátható időn belül vissza kell termelni a befektetett összeget, majd ezután némi hasznot is szeretne látni a bányász a tevékenységből. Amikor a bitcoin árfolyama magas, a befektetés hamar megtérül és utána termeli a pénzt. Ha viszont az árfolyam leesik, a befektetés megtérülése megnyúlik és bizonyos árfolyam alatt már nem éri meg a dolog. Különösen a kisebb infrastruktúrával rendelkező bányászoknak probléma ez, hiszen mögöttük nem áll tőke, amivel átvészelnék az ínségesebb időszakot és adott esetben a megélhetésük kerül veszélybe. Ilyenkor a bányász előbb-utóbb belátja, hogy már nem éri meg az egész és felhagy a bányászattal. A hardverből pedig igyekszik a maradék pénzt kivenni, vagyis eladja a használt eszközöket. Így kerül a piacra a bányászoktól a használt videokártya.
A bonyolult elektronikus eszközök megbízhatóságát az úgynevezett füdőkád görbe (bathtub curve) grafikonnal jellemzik a mérnökök. Ez a grafikon a meghibásodás esélyét mutatja egy eszköz esetén. Háromféle meghibásodással kell számolnunk: az első a gyártási hiba, mely általában a használat elején jelentkezik, akár rögtön vásárláskor (piros). Minél bonyolultabb egy eszköz, annál nagyobb esély van erre és a videokártya egy elég bonyolult dolog. A második szakasz (zöld) a véletlen meghibásodások esélye, ezek viszonylag alacsonyak, hiszen ha jól megcsináltak egy kártyát, akkor a tervezett élettartama alatt kevés az esély egy hibára. Végül következik a harmadik szakasz, ez érdekel minket a legjobban (sárga). Minden eszköznél eljön az öregedés, elhasználódás (wear-out) időszaka, amikor a használatból származó hatások miatt kezd el meghibásodni. A három szakasz együttese adja ki a fürdőkád görbét (kék).
Forrás: Wikipedia
Amiért ez az utolsó szakasz fontos az az, hogy egy bányászatra használt videokártya más terheléseknek van kitéve, mint egy otthon használt kártya. Gondoljunk csak bele, otthon mennyit játszunk a gépünkön. Az elvetemült játékosok sem nagyon bírják napi 4-5 óránál tovább, esetleg hétvégén némi kóla és energiaital kombóval 7-8 órákat is játszhatnak. Legyen mondjuk az átlag 6 óra naponta, ehhez már szinte betegesen függőnek kell lenni. Ezzel szemben a bányászgépekben futó kártyák egész nap mennek, hiszen pénzről van szó, termelni kell, nem lehet megállni. Ez azt jelenti, hogy a fenti görbén az idő egy bányászkártya esetében négyszer olyan gyorsan telik, mint egy hardcore játékos által használt otthoni videokártyánál. De egy normál felhasználásnál ez a szorzó lehet akár 8-10-szeres is. Az pedig sok. Amikor apróhirdetésben azt látjuk, hogy eladó egy éves kártya, akkor arra gondolunk, hogy a gyártó vállalt rá 2-3 év garanciát, tehát az egy éves kártya még 1-2 évig simán elmegy hiba nélkül. Ezzel szemben egy bányászkártya egy éves korára akár el is érheti a gyártó által tervezett élettartamát és benne jár a grafikon utolsó részében. Ezután pedig a meghibásodás lehetősége már elég magas ahhoz, hogy figyelembe kelljen venni.
Nem csak a túlzott igénybevétel által okozott elhasználódás veszélye leselkedik a bányászatra besorozott használt videokártyára. Léteznek módosított firmware-k is, melyekkel a gyári értékek fölé lehet tornászni a számítási teljesítményt. Ez természetesen növeli az elhasználódást. Ha valaki költséghatékonyan próbál bányászgépet építeni, nem fog sokat költeni a megfelelő hűtésre, a kis helyre összezsúfolt kártyák pedig túlmelegedhetnek. Ha az enyhe túlmelegedésből nem is lesz probléma, a gyári hűtésben részt vevő hővezető paszta kiszáradhat, a hűtési teljesítmény jelentősen csökkenhet, ezáltal a kártya még magasabb hőmérsékleten fog működni. És a tartósan magas hőterhelés már komoly kockázati tényező.
Szinte bármelyik kártyát lehet kriptopénz bányászatra használni, de megvannak azok a konkrét típusok, amik a bányászok kedvencei. Mivel a kriptopénz bányászat elsősorban üzlet, a bányászok szempontjai kicsit mások, mint azoké, akik játékra vesznek videokártyát. Fontos persze a teljesítmény, különösen a memória teljesítménye és mérete, de még fontosabb az ár/teljesítmény mutató és a fogyasztás. Ezért vannak olyan kártyák, amik kifejezetten ajánlottak bányászatra és amennyiben ilyen kártyát tervezünk venni használtan, vegyük figyelembe a fenti dolgokat. Nvidia oldalon a GTX 1060 6GB, a GTX 1070, az 1070Ti és az 1080Ti a legnépszerűbbek, elsősorban a nagy teljesítmény és a jó fogyasztás miatt. AMD oldalon a Radeon RX580 és az RX Vega azok a kártyák, amiket legtöbbször vásárolnak a bányászok, itt a nagy teljesítmény a fő szempont, hiszen fogyasztási mutatókban elmaradnak az Nvidia megoldásai mellett.
Természetesen nem azt akarjuk mondani, hogy a használt videokártya rossz dolog és soha többé senki ne vegyen ilyet. Csupán figyelemfelhívónak szánjuk a cikket arra vonatkozóan, hogy mostanában egy új szempontot is figyelembe kell venni, amikor ilyen kártyát vásárolunk. A hirdetésben valószínűleg nem fog szerepelni, hogy a kártya bányászatra volt használva, mint ahogy az agyonhajtott BMW-k hirdetésébe sem írják bele, hogy tízszer megtették a Föld-Hold távolságot. A hirdetés egyfajta reklám, nem illik benne hazudni, de nem szokták beleírni az előnytelen dolgokat, csak az előnyöket. Érdemes figyelni a hirdetőket is. Amikor valaki több egyforma, nagy értékű kártyát ad el, gyanítható, hogy azok bányászgépből származnak. Ilyenkor nézzük meg az árat a többi eladóhoz képest és ennek ismeretében döntsük el, hogy megéri-e bevállalni a magasabb kockázatot, ami a használt videokártya vásárlásával jár.
Forrás: Ethereum.org
