Melyik a legjobb telefon márka 2019-ben? Ezt a kérdést nem is tehetnék fel jobbkor, hiszen a Huawei botrány annyira felkorbácsolta az okostelefonok piacának unalmas hétköznapjait,...
Melyik a legjobb telefon márka 2019-ben? Ezt a kérdést nem is tehetnék fel jobbkor, hiszen a Huawei botrány annyira felkorbácsolta az okostelefonok piacának unalmas hétköznapjait, hogy sokak számára bír majd aktualitással a válasz. Aki egyébként nem tudná mi a helyzet a Huawei-jel, annak javasoljuk az alábbi videót, amiben összegeztem a lényeget:
A címben feltett kérdésre nagyon nehéz objektív válasszal szolgálni, főleg ha az érzelmeket a partvonalon túlra, az objektivitást pedig előtérbe helyezzük. Szerkesztőségünk az utóbbi megközelítést fogja alkalmazni, és a lehető legtöbb számra és tényre építkezve hozunk majd ítéletet. Ennek érdekében a(z egyes) telefon és laptop tesztjeinknél alkalmazott ötpontos (termékpaletta, innováció, adatvédelem, megbízhatóság, népszerűség) sorvezető lesz a vezérfonalunk, az eredményeket ennek alapján vizualizáljuk. Fontos! Ebben a cikkben konkrét telefonokat nem fogunk ajánlani, de már csőre töltöttük a 2019. évi ajánlónkat. A türelmetlenek számára ajánljuk a 2018. évi listánkat, ahol azóta már sokat bizonyított telefonokból lehet válogatni.
Miért fontos a jó termékpaletta? Első sorban azért, mert ez alapjaiban fogja meghatározni, hogy hány potenciális felhasználóhoz jut el az általam gyártott okostelefon. A globális látásmódunk érdekében vizsgáljuk meg az alábbi táblázatot:
A képlet viszonylag egyszerű: a legjobb termékpalettával az a gyártó rendelkezik, aki minden ársávban jelen van és készülékek széles kínálatával tudja kielégíteni a legkülönbözőfélébb igényeket. A táblázat alapján elmondhatjuk, hogy ebben a versenyben – a kvantitatív értelemben gyenge kínálat miatt – csúfosan elvérzik az Apple és a Google, de kimagasló eredményt érnek el az olyan ázsiai gyártók, mint a Huawei vagy a Samsung. Később látni fogjuk, hogy az itt látható értékek alapvetően nagyon jól korrelálnak a népszerűségi mutatókkal, de bizonyos esetekben eltérésekre is rá tudunk majd mutatni.
A termékpaletta vizsgálata során a Huawei fölényét beárnyékolni látszik a körülötte kibontakozófélben levő botrány, hiszen nem tudjuk, hogy hány 2019-es megjelenés maradhat el emiatt. Emiatt a legjobb portfólióval rendelkező gyártó címét a Samsung-nak adjuk, második helyezett az előbb említett kínai gyártó, a dobogó harmadik fokára pedig a Xiaomi került.
Az innováció szó a latin in-novare kifejezésre vezethető vissza, amelynek jelentése: újulásban. További fogalommeghatározásról már felesleges elmélkednünk, hiszen a laikusok számára is egyértelmű, hogy az okostelefonok piacán elengedhetetlen a megújulásra való képesség. Az innovációs tevékenység eredményeként az egyes gyártók olyan trendeket hozhatnak létre, amelyek legalább 1-2 évre is meghatározzák a fejlesztések irányát. A kérdés már csak az, hogy mérjük az innovációt? Az első, és leginkább kézenfekvő megoldás, hogy a megvizsgáljuk az egyes gyártók kutatás & fejlesztésre szánt büdzséjét, de ez a próbálkozásunk kudarcba fulladt, mert sokan ezt az információt üzleti titokként kezeli. A második nekifutásra elkezdtük felderíteni, hogy ki rendelkezik a legtöbb szabadalommal? Ez a megközelítés már több mérhető eredménnyel szolgált, amelyet az alábbi táblázatban összegeztünk. A nagyobb gyártók (pl.: Apple, Samsung, Sony) esetében az okostelefonokból származó bevételük mértékében vettük figyelembe a szabadalmak számát.
A fent látható adatok részletes elemzése egy külön tanulmány elkészítéséért kiállt, az Apple toronymagas előnye viszont jól látható. Egy gyártó innovációs értékét azonban nem lehet csupán szabadalmak alapján meghatározni, ezért kénytelenek voltunk kevésbé számszerűsíthető vizekre evezni. Ennek eredményeként feltettük a kérdést:
milyen telefonokat fogunk most a kezünkben?
Nagy valószínűséggel olyat, amely szenzor(fél)szigettel és ennek köszönhetően 80 – 90 százalékos kijelző / előlap aránnyal rendelkezik. Ez tehát egy olyan trend, ami az elmúlt időszakban meghatározta az okostelefonok fejlesztésének irányát. A kérdés már csak az, hogy melyik gyártó tehető ezért felelőssé (hiszen a notch bűn!)? Nos, az ma is számos vita tárgyát képezi, hogy melyik volt az első “notch-os” telefon, ahogy az is, hogy pontosan mi is az a “notch”. Rövid kutatás után azt mondhatjuk, hogy az első szenzorszigettel rendelkező telefon az Essential Phone PH1 volt, ezt azonban még a megjelenés előtt elkaszálták. Tehát a “notch” diadalmenetéért egyértelműen az Apple iPhone X tehető felelőssé. Azóta az ennek tökéletesítésére való törekvést láthatjuk, hiszen a különböző kínai gyártók érdekesebbnél-jobb megoldásokkal próbálják eltüntetni a szenzorcseppeket. Ez utóbbi viszont inkább finomhangolás és nem az ismeretlen felfedezése, innovációs értéke ezért alacsonyabb, mint az előző esetben.
Mindezek alapján az Apple messze maga mögé utasított mindenkit, de még van egy kérdés a tarsolyunkban:
mit nevezhetünk a jövő innovációjának?
Erre a kérdésre azért fontos válaszolni, mert már ma is a kezünkben vannak azok a telefonok, amelyek jövőbe hajló technológiát alkalmaznak. Rövid kutatás eredményeként három olyan megoldásról érdemes beszélni, amelyekben megvan a “game-changer” potenciál:
Ezek közül a legtöbb még annyira új megoldásnak számít, hogy a tulajdonosokra / felhasználókra most még csak béta-tesztelőként érdemes hivatkozni. Ennek ellenére (vagy éppen emiatt?) ezek a technológiák hordozzák magukban azt a potenciált, amelynek eredményeként felpezsdülhet a “több megapixel – erősebb hardver” unalmas hurokjába keveredett fejlesztési trend.
Annak ellenére, hogy nagyon sok kínai gyártó kapaszkodott fel az elmúlt években, az innováció terén még nem vették át a vezető szerepet. Emiatt a csörgősipkát koronát az Apple fejére tesszük (jelenlegi trendek + szabadalmak), a második helyre a Google küzdötte fel magát (AI fejlesztések), a képzeletbeli dobogó harmadik fokára pedig a Samsung küzdötte fel magát.
Az innováció témaköréhez hasonlóan az adatvédelem is egy nagyon nehezen mérhető dolog, de az elmúlt években napvilágot látott botrányok miatt fontos értékesítési szemponttá válhat a jövőben. A jelenlegi helyzet pedig koránt sem rózsás, hiszen minden felhasználó zsebében ott lapul egy nyomkövet(het)ő eszköz. Emellett ott van az az aprócskának nem mondható tény is, hogy a mostani telefonok már elöl – hátul kamerával vannak felszerelve, a mikrofonokról már ne is beszéljünk. Ez azonban még mindig csak a felszín, hiszen az okoseszközeink rengeteg személyes adatot (képek, kapcsolati háló, további jelszavak, netbank fiók és bankkártya adatok) tárolnak. Az egyre tudatosabb felhasználói kultúra eredményeként nagyon sokan fontos szempontként tekintenek az adatvédelemre.
Az adatvédelem mérését tovább nehezíti, hogy itt inkább platformok (android vs iOS) közötti nézőpont különbségről van szó, mint gyártói szembenállásról. Alapvetően az a nézet terjed el, hogy az iOS eszközök biztonságosabbak, mint Androidos társaik és ebben van is némi igazság. Ez nagyban köszönhető annak, hogy az Apple okostelefonok hardveres variációinak száma erősen limitált, emiatt könnyebb ezeket felvértezni a szükséges védelemmel. Az almás eszközök további előnye, hogy a harmadik féltől származó alkalmazások és programok telepítése viszonylag nehéz. Ezzel szemben az Android hardver-variációk száma jóval nagyobb, és a felhasználó jóval nagyobb szabadságfokkal telepítheti a programokat. Ez a szembenállás odáig fajult, hogy az Apple a 2019. évi CES-en trollkodva gyakorlatilag termékként kezdte hirdetni a “privacy”-t.
Ennek ellenére azért akad néhány olyan Android telefon, amelyek jobban figyelembe veszi a felhasználók adatvédelemhez kapcsolódó igényeit. Ezek közül a Blackberry-t (KEY2) lenne érdemes kiemelni, de ennek annyira elenyésző a mobilpiaci részesedése, hogy mi nem is foglalkozunk vele. Emellett a Google Pixel szériát és a Galaxy Note telefonokat kell kiemelni, amelyeket a Gadgethacks összehasonlított az Apple zászlóshajójával.
Ebben a versenyszámban szinte megismétlődni látszik az innovációnál látott eredmény. Vagyis az Apple fejére kerül a csörgősipka korona, a második helyre a Google futott be, a harmadik helyre pedig a Samsung ért fel.
Az iPhone X megjelenésével robbant a gyártók legújabb trendje: a zászlóshajókat messze túlárazva kínálják a portfóliójukban megtalálható többi okostelefonnal szemben. Érdemes tehát (újra) megismerkedni a csökkenő hozadék elvének fogalmával. Ez lényegében azt mondja ki, hogy minél többet költünk egy termékre, annál kevesebb értéket kapunk a pénzünkért cserébe. Gondoljunk csak bele: egy Redmi Note 7-nél valóban kétszer többet tud egy Galaxy A70? Egy Galaxy A70-nél valóban kétszer többet tud egy Huawei P30 Pro többet tud egy Huawei P30 Prot? Egy Huawei P30 Pro-nál valóban másfélszer többet tud egy iPhone XS Max? Egyáltalán szükségünk van erre a rengeteg tudásra, képességre egy telefonban?
Tehát, a tudatos vásárlás alapfeltétele az ár-érték arányra építő szemlélet gyakorlati alkalmazása. A következő táblázatban összefoglaljuk, hogy az egyes gyártók termékkínálatában található telefonok átlag-ára hol tanyázik.
Ebből a táblázatból jól látható, hogy az ázsiai gyártók eszméletlen ár-érték arányban kínálják a portékáikat, és vélhetően ennek köszönhetik a népszerűségüket. Ebben a trendben nem is várunk különösebb változást a következő években sem.
A termékpalettához hasonlóan újra szégyenpadra ültethetjük az almás gyártót, és példaként állíthatjuk az ázsiai gyártókat a többiek elé. A győztes ezúttal a Xiaomi, a második helyre – nem kis meglepetéssel – az LG küzdötte fel magát, és mögötte alig lemaradva a Motorola futott be.
Elérkeztünk az utolsó, egyben talán legfontosabb vizsgálati szemponthoz, a népszerűséghez. A népszerűséget pedig viszonylag egyszerű mérni, hiszne elég azt megnézni, hogy melyik gyártó mekkora piaci részesedéssel rendelkezik. Ennek alapján állítottuk össze az alábbi táblázatot:
Az elmúlt években szemtanúi lehettünk annak, ahogy a Samsung behozhatatlannak tűnő előnye szépen lassan elmorzsolódik. A legfrissebb eredményeket feldolgozva viszont még mindig tisztán látható a koreai gyártó előnye, miközben a második helyért hatalmasat birkózik az Apple és a Huawei – egyelőre az utóbbi áll nyerésre. Az már csak érdekesség, hogy ha az Oppo, Vivo, Realmi és OnePlus brandeket tulajdonló BBK Group piaci részesedését nem daraboljuk fel márkák szerint, akkor az Apple-t ezek együttes ereje a negyedik helyre taszítaná.
Nem maradt más hátra, csak az eredmények összesítése. Ahogy azt már a bevezetőben ígértük a lehető legtöbb számadat támogatására építkezve válaszoljuk meg a címben feltett kérdést. Ennek érdekében egy olyan szempontrendszert alkottunk meg, amely széles körben vizsgálja a legnépszerűbb gyártók teljesítményét. A végeredmény az alábbi táblázatban látható.
A háttérben zajló pontozás eredményeként a Samsung és az Apple gyakorlatilag fej-fej mellett végzett, ezért a legfontosabbnak azonosított szempont, vagyis a népszerűséget súlyoztuk (=több pontot adtunk rá).
Ennek eredményeként az ázsiai gyártó (Samsung) felé billent a mérleg nyelve és az almás brand a második helyre csúszott be, a Huawei pedig kicsit lemaradva a harmadik lett.
