Richard Clarke, a Fujitsu globális kiskereskedelmi ágazatért
felelős vezetője összeszedett 10 olyan gondolatébresztő előrejelzést, amelyek
végiggondolásával és saját vállalkozásunkba, avagy életünkbe való
beillesztésével sokkal kellemesebbé, hasznosabbá vagy épp sikeresebbé tehetjük
ezt a nehéz időszakot.

Kétségtelenül felforgatta az emberek életét a koronavírus
járvány; teljesen máshogy élünk, máshogy vásárolunk és máshogyan is
fogyasztunk. Ennek hatására tehát a gazdasági élet is hatalmas kihívással állt
szembe, ugyanis iszonyatosan hirtelen kellett alkalmazkodnia a
vállalkozásoknak, cégeknek az új helyzethez, ha életben akartak maradni. Sajnos
elmondható, hogy sok neves és nagymúltú cég nem tudta ezt megtenni, és máig
küszködnek – és még küszködni is fognak -. Szerencsére azonban a vállalatok
nagyobbik része sikeresen igazodott az új helyzethez, és tudta folytatni a
munkát ugyanolyan erőbedobással és hatékonysággal. Természetesen a tech szektor
nem tartozik azon területek közé, amikre teljesen lesújtott a vírus és az
életben maradásért kell küzdeni, sőt, sok cégnek szép forgalmat hozott a
távoktatásba és homeoffice-ba kényszerült emberek tömege.

Minden összevetve azonban mindig jól jön pár okos szó, vagy
tanács, amelyet ha már csak elolvasunk is többet teszünk magunkért, cégünkért,
mintha rá se hederítenénk. Richard Clarke 10 pontja pedig a megfontolandók közé
tartozik.

Lássuk is sorban!

1. A fizikai bolt szerepének újragondolása

Központi szerepet játszik a kereskedelemben a fizikai bolt. Azonban az idő múlásával és a körülmények megváltozásával teljesen átalakul a szerepe és jelentősége a kereskedelem ezen részének. Régen szinte csak ott vehettük meg a termékeket, míg ma már csak egy módozata annak, hogy a vásárló végrehajtsa az adott tranzakciót. A bolti vásárlás fő vonzereje továbbra is a termék megtapintásának és kipróbálásának lehetősége. Azonban a közösségi média szerepének előretörésével sokkal közvetlenebb élménynek lehetünk tanúi videókból és tesztekből, mint régebben.

Az egyre népszerűbb offline-online (O2O) vásárlás mindkét közeg előnyeit biztosítja a vásárlónak. Egyik oldalról mélyreható ismereteket nyújt a termékről, lehetővé teszi, hogy egyetlen kattintással összehasonlítsák egymással az alternatívákat, másik oldalról gyors, kényelmes próbalehetőséget kínál a fizikai boltban. Nem olyan hatékonyan, mint például tech eszközök terén, de egész jól át lehet ültetni ezt a módozatot az élelmiszervásárlásra is. A ma is tartó Covid-világjárvány idején a megrendelt élelmiszerek gördülékeny átvételének lehetősége csökkenti a kontaktusok számát, és szükségtelenné teszi a potenciálisan szennyezett felületek megérintését.

Megváltozik a boltok megjelenése is, mivel már nem az egész hely a teljes és közvetlen bolti vásárlási élményt kívánja biztosítani. Egyre népszerűbb az „elvitelre átvétel”, de emellett egyre gyakoribb a már (főleg gyorsétterem láncok által) régóta alkalmazott „drive-trough” vásárlás. Ez ugye az a módja a vásárlásnak, amikor még a kocsiból sem kell kiszállnunk ahhoz, hogy átvegyük/megvegyük a terméket, amit szeretnénk. Meg fog változni az óriási márkaüzletek működése, amelyek a járvány idején a múzeum és a művészeti galéria elavult keresztezésének tűnnek. A nagy alapterületüket bevételszerzésre hasznosítani kívánó kiskereskedelmi cégek a vásárlók közvetlen kiszolgálása helyett jelentős részt rendelésteljesítési központtá fogják átalakítani többemeletes épületeiket.

Tehát a trendek arra mutatnak rá, hogy a boltok elsődleges feladata az ügyfelek igényeinek kiszolgálása. Tehát ha a vásárlók (ügyfelek) igénye arra korlátozódik, hogy minél gyorsabban megkapják – avagy csak átvegyék – az általuk választott terméket, akkor ezt az igényt kell kielégíteni, és a csili-vili boltok nagyrészét el is engedhetjük.

2. A szakaszos bevezetés már nem működik

„Emlékszem azokra az időkre, amikor először
mindig kísérleti projektet indítottunk mielőtt több lépésben bevezettük volna a
megoldást, mondjuk ötezernél is több üzletben. Ez ma már lehetetlen. Az
újdonságoknak olyan rövid az életciklusuk, hogy mire a teljes bevezetés
megvalósulna, már elavult lenne a projekt. Ennek ellenére még napjainkban is elég
sok gyakorlati koncepciótesztelésnek (PoC) vagyunk tanúi az iparágban. Lehet,
hogy a cégközpontban úgy érzik, hogy nagyszerű munkát végeznek az új ötletek tömeges
bevezetése terén, de a frontvonalban, a boltok digitális cirkusszá alakulnak,
ahol a munkatársaknak elegük van, a vásárlók pedig összezavarodnak az állandó
változástól.” – nyilatkozta Richard
Clarke

Arra kérdésre, hogy hogyan kéne ezt kezelni, ezt válaszolta a Clarke: „Holisztikusabb szemlélettel kell tekintenünk az üzletekre, és azokra a vezetőkre, akik az elérhető technológiát bevetve, hajlandóak végrehajtani a célzott innovációkat. Ehhez elemzési adatokhoz kell jutnunk sokféle bemeneti és kimeneti forrásból, a boltok polcaira rögzített érzékelőktől kezdve a felhőrendszereken át a digitális médiáig, és minél közelebb kell vinnünk az innovációt a bevételszerzési és költségcsökkentési lehetőségek helyéhez. Minden új koncepciót aszerint kell bevezetni, hogy működik-e az adott boltban. A módszer lényege nem a széttagoltság, hanem a célzott lokalizáció.”

3. A kiszállítás átveszi a fizikai bolt helyét

Tagadhatatlan és egyértelmű, hogy kulcsfontosságú a gyors és kényelmes kiszállítás, ebben szerintem mindenki egyetért. Mélyebbre ásva ezen témában pedig fontos hozzátenni, hogy az ügyfelek díjazzák, ha maguk dönthetik el hogyan kapják meg a csomagot. Értem ezalatt például az kiszállítást, csomagpontra való küldést, vagy épp a bolti átvételt is. Számos üzlet számára azonban mind szervezési, mind erőforrásbeli nehézséget okoz ennek megvalósítása, azonban ha partiban akarnak maradni, mindenképp alkalmazkodniuk kell a mostani körülményekhez.

4. A technológia továbbra is új üzleti modellek és kreatív megoldások kialakulásához vezet

Elsődleges
cél a vásárlók igényeinek kiszolgálása, a mostani tendencia pedig a kényelem és
hatékonyságra való igény rohamos növekedése. Különösen most egy világjárvány
idején, amikor le kell csökkentenünk kontaktjaink számát, fontos csökkentenünk
az eladóhelyeken (boltok) lévő nyomást. Nem csak a helyeken lévő nyomást kell
azonban csökkenteni, ott vannak a potenciálisan veszélyeztett (és cégek
szempontjából igen költséges) munkavállalók is. Ott vannak például az
önkiszolgáló módszerek, ezen lehetőségek között szerepel az önkiszolgáló
kassza, az önállóan kezelhető vonalkód-leolvasók, a mobileszközös szkennelés és
fizetés lehetősége vagy éppen a személyzet nélküli boltok kialakítása. „Minden üzlet meg fogja találni az optimális
egyensúlyt a költséges munkaerő létszámának csökkentése és az ügyfélélmény
javítása között. Mindez persze némi próba-szerencse jellegű kísérletezgetéssel
fog járni.”

Új üzleti modell például a Store 2.0 technológia, amely azt jelenti, hogy automatikus kasszákkal dolgoznak személyzet nélkül. Ez nagy forgalmú csomópontokon a leghatékonyabb, mint például egy stadion. Viszont a továbbfejlesztett online-offline (O2O) modellek kielégítik a termékek megismerésének igényét is, azaz a vásárlók kvázi szimulált bolti élményt kapnak. Például megnézhetik a terméket telefonjukon, beszélhetnek online az eladókkal vagy épp termékdemókat tekinthetnek meg.

5. A frontend változása

Ezt a részt a technológia iránt érdeklődők sem biztos hogy értik, tisztában kell lenni egy-két programozási alapfogalommal is. Érdekességképp és a hozzáértőknek itt hagyom a nyilatkozatot: „A technológia fejlődése a hagyományos eladáshelyi rendszereket (POS) is megváltoztatja. Jellemzően a pénztárosok által működtetett kasszák álltak ezeknek a rendszereknek a középpontjában. Az ilyen rendszerek funkcionalitását drágán, bonyolult és időigényes módon, szakértő programozók bevonásával lehet bővíteni. Ezért több helyszínen való bevezetésük fájdalmasan lassú folyamat. Az új modell szerint a vásárló kiválaszthatja, milyen frontenddel szeretne interakcióba lépni, a backend gyors funkcióbővítéséhez szükséges felületet pedig az API-k biztosítják. A vevőoldali frontend és a backend-képességek szétválasztása (szakkifejezéssel a „fej nélküli kereskedelem” megvalósítása) a kiszolgálási lehetőségek és az innováció gazdag tárházát nyitja meg, és lehetővé teszi, hogy kivételesen gyorsan vezessenek be alkalmazásszerű, új funkciókat minden helyszínen.”

6. A digitális átalakulás nem azonos a technolóiga koncepciótesztelésével

Afelől nincs kétség, hogy a digitális
átalakulás (aka. DX) kifejezés nagyon felkapott lett az elmúlt években. azonban
sokan félreértelmezik a lényegét. Ez a kifejezés, vagy még inkább folyamat nem
arról szól, hogy minden csili-vili tech újítást belevigyünk cégünkbe és
magánéletünkbe. Arra kell használni ezeket a lehetőségeket, hogy még
hatékonyabban és eredményesebben végezhessük el a dolgainkat. Célja, hogy jobbá
tegye az emberek életét. Végső soron minden új megoldás sikerét aszerint lehet
mérni, hogy mennyi járul hozzá a vásárlói és dolgozói élményhez.

(Gyors ellenpéldaként had hozzam fel a teljesen érintőkijelzős, fizikai gombokkal nem rendelkező autókat. Hallottak-e már olyan független autótesztelőt, aki kifejezetten szerette, hogy nincs fizikai gomb, és minden egyes beállítás (akár csak az ülésfűtés állítása) odafigyelést igényel, és le kell vennünk a szemünk az útról. Ugye nem? Pontosan ez a lényege ennek is – szerkesztői vélemény)

7. A megvalósítás kulcsa a konvergencia

„Fontos tudni, hogy a transzformatív funkciók egyike sem érkezik „kulcsrakész” formában. Általában bonyolult integrációra van szükség a rendszerek gördülékeny együttműködéséhez. A konvergencia lehetővé teszi a kiskereskedelmi cégek számára, hogy interfészt hozzanak létre az általuk gyűjtött adatok, valamint a támogató rendszerek és workflowk között. Az otthoni vásárlás-bolti átvétel modell megvalósítása esetén például integrálniuk kell ezt az átvételi opciót az e-kereskedelmi rendszerrel a rendeléskezelésen keresztül. Minden termékhez saját azonosítót kell rendelni az eladáshelyi rendszerben. Ha ez megvan, a rendszer utasítást tud adni a termékek raktári begyűjtésre. A házhoz szállításos teljesítésnél a kiszállítási szakasz bonyolult logisztikáját is kezelni kell, például a leghatékonyabb szállítási útvonal megkeresésével.”

8. Az ökoszisztémák szabálya

Richard Clarke szerint már nincs előnye annak, ha hagyjuk, hogy a szállítóknak kell küzdenie a kereskedők bizalmáért, ugyanis a ezek a vállalatok azt szeretnék, hogy a szállítóik működjenek együtt. Ezek pedig kölcsönösen előnyös helyzetet teremthetnek, mind a szállítók, a fizikai és a digitális szolgáltatók között, ezáltal pedig a versenyből együttműködést alakítva állják a nehéz időkben a sarat.

9. A vásárló  a helyzet ura

Sem a vásárlók, sem a kereskedők nem szeretnének visszatérni a régi világrendbe, ahol a kiskereskedő határozta mega termék árát és elérhetőségét. Mára a vásárlók rendelkeznek a legnagyobb kontrollal, és egyre inkább fenttarthatóság, származási hely vagy bármilyen általuk fontosnak ítélt tulajdonság alapján választják ki a kívánt terméket. A vevők tehát szívesebben kezelik a tranzakciókat, ez pedig azt jelenti, hogy a fizikai bolt történeti fejlődése szinte le is zárul.

10. A Covid-19 felgyorsítja a folyamatokat

Számos olyan
kiskereskedelmi vállalat van, amelyeket a világjárvány végleg kivégzett.
Ezeknek a vállalatoknak a legnagyobb része már amúgy is gyengélkedett, a
járvány pedig kivégezte őket. „Ennek ellenére határozott meggyőződésem, hogy a
kiskereskedők természetüknél fogva optimisták és vállalkozó szelleműek – és a
kihívásokkal teli időszak túlélői erősebbek lesznek, mint valaha. A trend
előnyeit azok a boltok tudják majd kiaknázni, amelyek felgyorsították a
technológia alkalmazását 2020-ban – azaz már bevezettek olyan képességeket, mint
az érintésmentes fizetés vagy a vonalkód-leolvasás és fizetés.”

A világjárvány miatt számos szektorban
kényszerűséget, de egyben lehetőséget is teremt egyes kiskereskedelmi
vállalatoknak modelljük újragondolására. „Arra számíthatunk például, hogy a
forgalmas helyek kávézóláncai franchise rendszerű mobil kávéskocsikat állítanak
üzembe az otthon dolgozó fogyasztókhoz közelebb eső külvárosi övezetekben. A
Covid19 csapásait így az új lehetőségek ellensúlyozzák – a mögöttes trendek
felgyorsulnak, ösztönzik az innovációt és a kreativitást, ami pozitív
eredményekhez vezet közép- és hosszú távon.” – fogalmazott Richard Clarke, a
Fujitsu globális kiskereskedelmi ágazatért felelős vezetője.

Forrás: Fujitsu

techkalauz.hu – az online tech magazin