Tagadhatatlan, a noteszgépek egyik legfontosabb eleme a kijelző. Csak amúgy viccesen, melyik noteszgépet gyártó cég merné meglépni, hogy legújabb termékét kijelző nélkül hozza forgalomba? Nos, valószínűleg egyik sem. Nagyon fontos, hogy a kijelzőn megjelenő kép amellett, hogy a lehető legszebb, a körülményekhez képest kíméletes is legyen a szemünkhöz, hiszen főleg tartós, monitor előtt töltött órák nagyon igénybe tudják venni látószervünket. Ezen írásunkkal elsősorban azoknak ajánljuk, akik nem tudják, hogy milyen kijelzővel válasszák leendő notebookjukat. Tesszük mindezt azért, hogy felhívjuk a piacon levő alternatívákra a figyelmet, mert tapasztalataink szerint maguk a gyártók sem fordítanak különösebb figyelmet a saját palettájukban helyet kapó termékeik kijelzőinek előnyeinek vagy éppen hátrányainak kihangsúlyozására.

Fényes vagy matt?

A legtöbb esetben a fogyasztó azért voksol a fényes kijelző mellett, mert annak „szebb” a képe. Nos, hajdanán ez a kijelentés igaz is volt, ugyanis a kezdetekben csak matt kijelzővel ellátott notebookok voltak kaphatóak, melyek rossz betekintési szögekkel, illetve fakó képpel rendelkeztek. Mára azonban a fényes kijelzők előnye szinte teljes mértékben elkopott.

Antiglare (Lenovo Ideapad Z500) vs Glossy (Acer Aspire V3) – 1366×768 HD

(felül Antiglare, alul Glossy)

Fényes kijelzők előnye: Például egy sötét szobában, ahol nincs egyéb fényforrás a kijelzők színe telítettebb, mélyebb a fekete, világosabb a fehér és maga a kép is élesebb, mint a matton. Én viszont őszintén megmondom, azon kívül, hogy az Antiglare kicsit szürkébb, a fényes pedig kicsit barnásabb árnyalatú nem túl sok különbséget vettem észre és az egyikre se jelenteném ki egyértelműen, hogy jobb a másiknál.

Lenovo IdeaPad Z500 – Antiglare vs Glossy

(bal oldal Antiglare, jobb oldal fényes)

Fényes kijelzők hátránya: A kijelző fényvisszaverő jellegéből adódóan tükröződik és bizony ez a leginkább fájó pont a fényes kijelzők esetében. Nézzük csak meg, a fényes nappal a szabadban, vagy csak egy fénnyel telítettebb térben máris gondunk akad a tükröződéssel, kis túlzással szinte tükörként (a férfiak akár borotválkozhatnak is segítségével, míg a hölgyek kiszedhetik a szemöldöküket). A tükröződést egy bizonyos mértékig csökkenthetjük azzal, hogy a fényerőt maximumra állítjuk a készüléken, ezzel azonban máris a rendelkezésre álló üzemidőt veszélyeztetjük, hiszen ezzel akár harmad akkorára csökkenhet az akkumulátorunk üzemideje. Egyes források utalnak még egészségkárosító hatásra is, ugyanis a tükröződés miatt szemünkkel egy pontra összpontosítunk, melynek mellékhatásaként fejfájás is előfordulhat.

Röviden és tömören ha lehetőségünk van akkor válasszuk Antiglare, avagy matt kijelzőpanellal szerelt notebookot.

Kijelzőpanelek

Manapság viszont a kijelzők minősége nem attól függ, hogy a panel fényes vagy sem, hanem attól, hogy pontosan milyen panel került bele. A nagy általánosságot figyelembe véve megkülönböztethetünk (1) TN+film paneles kijelzőt, illetve (2) IPS paneles kijelzőt. A különbség leginkább a színhűségben és a betekintési szögekben rejlik. Sajnos viszont egyelőre az IPS kijelzőkkel szerelt notebookok árra irreálisan magas, bár a tabletek elterjedésével remélhetőleg a notebookok is megkapják ezt a technológiát és jóval olcsóbbá válnak.

IPS (Acer Aspire V3 – 1920×1080) VS TN+film (Acer Aspire V3 – 1366×768)
(felül IPS, alul TN+film)

A képeken jól látható, hogy egyes színek csak az IPS kijelzővel szerelt laptopon kivehetőek.

Viszont TN és TN kijelzőpanel között is van különbség. Megkülönböztethetjük a WVA-s illetve a sima kijelzőket. A WVA-s kijelzők élesebb, színhűbb képpel és sokkal jobb betekintési szögekkel rendelkeznek, mint a sima TN-es társaik.

WVA TN+film (Lenovo IdeaPad Y500 – 1920×1080) VS TN+film (Acer Aspire V3 – 1366×768)
(felül WVA TN+film, alul TN+film)

Sajnos a gyártók nem mindig tüntetik fel, hogy melyik típusban van WVA-as kijelző, a legtöbb esetben a 15.6 hüvelykes kijelzők 1600×900 és 1920×1080-as felbontású modelljei kapják meg, illetve 17.3 hüvelykes készülékek esetén az 1920×1080-as panellal szerelt modelleknél sem fukarkodnak ezzel a megoldással. Kisebb kijelzőméret esetén csak néhány Sony illetve Apple notebooknál található meg ez a fajta TN+film kijelzőpanel.

HD (1366×768) vagy FULL HD (1920×1080)?

Valószínűleg sokakban felmerül a kérdés; milyen felbontású kijelző panelt válasszanak?

FULL HD (1920×1080) előnye: Nagy munkafelület (pl: PhotoShop), kiváló betekintési szögek, valós színek és élesebb kép (még a játékok is szebben mutatnak).

FULL HD (1920×1080) hátránya: Játékok futtatása natív (legnagyobb) felbontáson leterheli a VGA-t, ugyanis a grafikus vezérlőnek több képpontot kell mozgatnia, valamint drágább mint HD-s testvére.

HD (1366×768) előnye: A VGA nagyobb FPS-t produkál játékok közben, valamint olcsóbb, mint FULL HD-s testvére.

HD (1366×768) hátránya: Kisebb a munkafelület, rosszabbak betekintési szögek és fakóbb a képe.

Egy mezei felhasználó mit mondana erre? „Megveszem az 1920×1080-as kijelzővel szerelt modellt és ha játszok akkor lentebb veszem a felbontást”. Természetesen ez kivitelezhető, de azt tudni kell a TFT kijelzőkről, hogy képük natív (legnagyobb) felbontáson ad szép képet. Ha egy FULL HD (1920×1080) kijelző felbontását 1366×768-ra állítjuk, akkor a képe homályos lesz, mivel ugyan a felbontás állítható, a fizikai képpontok száma sajnos már nem. Ez bizony játékok futtatása esetén azt eredményezheti, hogy a közeli és távoli képpontok is homályosak lesznek. Utóbbi kifejezetten zavaró lehet, kiváltképp egy lövöldözős játék esetében, ugyanis a messziről lövöldöző ellenséget nagyon nehéz lesz kiszúrni az elhomályosodott tájban.

A játékok különböző felbontáson történt FPS számát diagramokkal szemléltettük még a korábbi Lenovo IdeaPad Y580 és Y500 tesztünkben.

Tévhitek

Gyakori tévhit, amikor a vásárló azért nem veszi meg a FULL HD panellal szerelt notebookot, mert „azon túl kicsik a betűk”. Ezt nagy örömünkre szoftveresen korrigálhatjuk Windowson belül.

Ha ezt a szoftveres beállítást megejtjük akkor arányait tekintve akár egy HD (1366×768)-as panelt is kaphatunk, ráadásul a képe is jóval élesebb és szebb lesz mint a natív (maximum) 1366×768-as HD kijelzőknek. 

100% – 125% – 150% DPI nagyítás

Nem csak az asztal, de a böngésző is méretarányosan megváltozik, sőt tulajdonképen minden. Sajnos viszont akad 1-2 olyan buta program, illetve alkalmazás ami nem tud arányosítani és a betűk aprók maradnak, viszont ez 2013-ban hála az égnek már nagyon ritka.

Konklúzió

Amennyiben pénztárcánk engedi válasszunk IPS kijelzőpanellal szerelt notebookot, ugyanis képe sokkal szebb mint a TN+film paneles társaié. Ha viszont csak szerényebb anyagi háttérrel rendelkezünk akkor próbáljunk meg jobb minőségű 1920x1080p WVA-s TN+film panellal ellátott notebookot venni, ugyanis itt már valósabb színeket kapunk mint a sima TN+film kijelzőpaneles notebookok esetében, továbbá a betekintési szögek is sokkal jobbak. Amennyiben még ez is sok számunkra, akkor szemünk kímélése érdekében válasszunk legalább Antiglare, avagy matt kijelzőpanellal szerelt notebookot.

Pucu