Használt vs új laptop? Ez a kérdés sokakban felmerülhet a koronavírus okozta járványügyi veszélyhelyzet idején, mivel a home office elmélete most sokak esetében gyakorlattá válhat....
Használt vs új laptop? Ez a kérdés sokakban felmerülhet a koronavírus okozta járványügyi veszélyhelyzet idején, mivel a home office elmélete most sokak esetében gyakorlattá válhat. Azonban ne csak a felnőttekre gondoljunk, hanem azokra a fiatalokra is, akik a 2020. évben már várhatóan csak szeptemberben ülhetnek vissza az iskolapadba. Ebben a cikkben azt összegezzük, hogy az anyaghasználat, a felhasználói élmény, a szervízháttér és az ár/érték arány szempontjai alapján felállított egyenlet eredményeként kinek érdemes új laptopban, és kinek használtban gondolkoznia. Annak érdekében, hogy pontos választ adjunk a “kinek érdemes?” kérdésre meg kell ismerkednünk a laptopvásárlók felhasználó szerinti kategorizálásával:
Az első kategóriába esik bele a felhasználók döntő többsége, ők az ún. consumerek, vagyis az átlag fogyasztók. Esetükben sokkal inkább befolyásolja a laptopvásárlást az ár, mint az összes többi szempont. Vagyis hiába biztosít egy eszköz remek felhasználói élményt, vagy kapunk jó szervízhátteret, a lényeg mégis inkább az, hogy minél kevesebbe kerüljön az adott termék. Vannak azonban olyan fogyasztók, akik az árat csak a második, vagy még inkább a harmadik szempontként tartják számon. Esetükben nagyobb értéket képviselhet a jó felhasználó élmény, vagy éppen a makulátlan összeszerelés és a tisztességes anyaghasználat. A harmadik kategóriába eső vásárlók (business) esetében viszont az ár a legutolsó tényező, és ezt jól láthatjuk a számukra készített laptopok árazásában is. Az üzleti számítógépek vásárlói leginkább a megbízhatóságot tartják szem előtt, hiszen a menedzsment folyamatok biztosítása az elsődleges feladat.
A gyakorlati tapasztalatok alapján azt mondhatjuk, hogy az anyaghasználat kérdéskörén emelkedik felül legkönnyebben a vásárlóközönség. Ez abból a szempontból mindenféleképp hiba, hogy minden hordozható eszközzel szemben vannak bizonyos elvárások. Ezeknek az elvárásoknak csak abban az esetben lehet megfelelni, hogy ha az eszköz kialakítása is visszatükrözi a használat jellegét. Ennél fogva egy laptop esetében még akkor is felmerülhet probléma, ha nem hordozzuk, mivel a felnyitás és a lecsukás legalább ekkora kockázatforrás. Ugyanis a nem megfelelő anyaghasználat eredményeként a zsanér megrepedhet, eltörhet és egyéb konstrukciós hibának köszönhetően akár még a kijelző szalagkábele is sérülhet.
Ebből máris jól látszik, hogy az anyaghasználat alapjaiban fogja meghatározni, hogy milyen hosszú ideig tudjuk probléma nélkül használni a laptopot. Az ár sok esetben befolyásolja az anyaghasználatot, de az önmagában még nem garancia, hogy egy laptop drága. Ennek egyik legjobb iskolapéldája a 2016 óta gyártott 13 hüvelykes MacBook Pro széria, ahol egy alapvető tervezési hiba eredményeként sok eszköz esetében elszakadt az alaplapot és a kijelzőt összekötő szalagkábel. Ehhez a felhasználónak semmi mást nem kellett tennie, csak kellő számban felnyitni és lecsukni az alaphangon 500 ezer forintos készüléket. Ebben az esetben további probléma forrása volt, hogy a pár dolláros szalagkábelt nem lehetett cserélni, csak a kijelző teljes cseréjével volt megoldható a hiba. Ez a művelet a garancia lejártát követően 600 dollárba, vagyis jelen sorok írásakor közel 200 ezer forintba kerül.
Általánosságban kijelenthetjük, hogy a prosumer és a consumer vásárlóknak tervezett gépek között nem számottevő az anyaghasználatbeli különbség, persze vannak kivételek. Azt azonban mégis érdemes kiemelni, hogy a prosumer laptopok sorában könnyebben találunk olyan eszközt, ami megüti a mércét. Ezzel szemben a business, vagyis az üzleti laptopok anyaghasználatára nagyon komolyan odafigyelnek a gyártók. Ennek nagyon egyszerű a magyarázata: amennyiben egy nagy cég elveszíti az adott gyártó üzleti termékével szembeni bizalmát, akkor nagyon hamar lecserélheti az eszközparkját egy másik gyártó üzleti szériájára. Az így elveszített bizalmat visszanyerni pedig nagyon nehéz, emiatt a legtöbb gyártó (pl. Lenovo Thinkpad) komoly erőforrásokat és nagy figyelmet szentel az üzleti termékpalettára.
Következtetés: az anyaghasználat vizsgálatakor az a legjobb, ha jó minőségű műanyagból, de még inkább fémből készült laptopot választunk. Ügyeljünk arra, hogy a különböző anyagok, alkatrészek találkozásánál az illesztések szakszerűek, egyenletesek legyenek. A zsanérra kiemelt figyelmet szenteljünk! Pro tipp: kerüljük el a zongoralakk borítást, mert ezen minden ujjlenyomat és minden porszem meglátszik, ráadásul egyszerű papír törlőkendővel is összekarcolhatjuk. Használt laptop vásárlása során mindenféleképp előnyös az üzleti modellek közül válogatni, hiszen ezeket időtállóságra tervezeték. Az átlagos business / prosumer / consumer vásárló értékítélete alapján vizualizáltuk az anyaghasználat súlyozását:
Először is tisztázzuk, hogy mit értünk felhasználói élmény alatt. Ez amiatt is nagyon fontos, mert általánosan elfogadott egzakt definíció jelenleg nem létezik. Ettől függetlenül a fogalmat nagyon gyakran használják a szoftverfejlesztők, bár köreikben inkább UX-ként, vagy User Experience-ként emlegetik. A felhasználói élmény egy komplex kérdéskör, ami lényegében a fogyasztói érzelmeket tükrözi vissza annak alapján, amit az adott termék a használatbavételét követően érzünk. Ezeket az érzelmi reakciókat szinte bármi kiválthatja, vagyis ha kifejezetten széles skálán akarjuk értelmezni a felhasználói élmény témakörét, akkor akár az anyaghasználatot is ebbe a halmazba vehetnénk. Azonban egyszerűbb fején találni a szöget, ha a laptopok esetében az anyaghasználatot az egyéb hardverelemektől és főképp a szoftverektől külön vesszük számba. Ennek alapján a következő felhasználói élményt befolyásoló tényezőket azonosítottuk be:
Ennek kapcsán szinte mindegy, hogy használt vs új laptop mellett döntünk, mivel felhasználói élményt alapjaiban fogja befolyásolni az adott eszközre telepített operációs rendszer. Mivel Magyarországon is jogszabály írja elő, hogy az új laptopokat csak operációs rendszerrel együtt lehet értékesíteni, így az szinte biztos, hogy valamilyen előre telepített rendszer lesz az új gépünkön. Amennyiben ez egy FreeDOS, akkor még nem igazán vagyunk kisegítve, mivel ez nagyon szűk felhasználói kereteket biztosít. Emiatt az átlagos felhasználó a leggyakrabban Windows-t, ritkább esetben Linux-ot, Chrome OS-t, esetleg macOS-t használ és ezek előre telepített verzióját célszerű keresni. Ezek között ma már nincsenek olyan különbségek, mint egy évtizeddel korábban, de az erősségeik-gyengeségeik egyenlege megadhatja azt a karaktert, amit az adott felhasználó keres. Példának okáért az Apple számítógépein alkalmazott macOS sokkal zártabb rendszert képez, mint a többi, ráadásul és gamingre kifejezetten alkalmatlan. Ezzel szemben a Windows nagyobb szabadságfokot biztosít, gamingre kifejezetten ajánlott és szinte minden korábbi gyengeségét leküzdötte a macOS-szel szemben.
A felhasználói élményt az is nagyban befolyásolja, hogy a használatbavételt követően milyen szoftvereket telepítünk. Ezzel kapcsolatban az első és legfontosabb útmutatás, hogy használjunk jogtiszta szoftvereket. A jogtiszta szoftverek használatával könnyebb elkerülni az otthoni kibervédelmi incidenseket, és nagyban leegyszerűsíti a morálisan ingoványos kérdéseket. Ráadásul az elmúlt évben az átlagos felhasználói igények kielégítésére fejlesztett termékek ára normalizálódott, így már nem kell Provident kölcsönt felvennünk amiatt, hogy a Microsoft Office irodai csomagját megvásároljuk.
Első ránézésre bagatel kérdésnek tűnik a felhasználói élmény értékelése során a billentyűzet milyensége, de érdemes a sorok között olvasni és feltenni magunknak a kérdést: mi biztosítja a laptopok létjogosultságát? Nos, megítélésünk szerint a szoftver után a második leghangsúlyosabb érv a laptop használata mellett a megfelelő paraméterekkel rendelkező billentyűzet megléte. Ezen paraméterek sorában találhatjuk a nyomáspontot, a zajszintet, a tapintást, az elrendezést, a megbízható működést, valamint az egyéb tulajdonságokat (pl.: háttérvilágítás). Példának okáért az Apple 2015 óta ássa alá a vásárlók bizalmát, mivel az ún. pillangó-mechanikás billentyűzetek az első 12 hüvelykes MacBook megjelenése óta csorbítják a felhasználói élményt. Még jelen sorok írásakor is vásárolhatunk olyan MacBook-ot, amit ezzel a félresikerült dizájn produktummal vérteztek fel. Ezt a ziccert nem hagyták ki a Windows-t előnyben részesítő gyártók, így a méltán híres Lenovo billentyűzetek minden ársávban megtalálhatóak és megbízhatóan teszik a dolgukat.
Az érintőpad lényegében egy laptopvázba integrált egér, de sajnos az utóbbi teljes funkcionalitását és kényelmét még a legjobb esetben sem tudja teljes körűen biztosítani. Haszna nagymértékben függ a felhasználás mikéntjétől, ezért célszerű arra figyelni, hogy mérete legalább az 5×8 cm-t elérje, de minél nagyobb, annál jobb. A legjobb érintőpadok felülete általában üveg, vagy legalábbis üvegszerű, ezáltal garantálják a felhasználó ujjainak akadálymentes siklását és a pontos menünavigációt. Napjainkban alapelvárás a gesztusvezérlés, amit már a Windows 10 is támogat.
A gyakorlati tapasztalatok alapján azt mondhatjuk, hogy a kijelző sokszor alulértékelt laptop komponens, noha az egyik legfontosabb feladat hárul rá: a képmegjelenítés. Napjainkban a TN és a LED panelek a legelterjedtebbek, utóbbiból viszont az IPS hangzik a legjobban. A kijelző mérete alapjaiban fogja befolyásolni a laptop méretét, a laptop mérete pedig a hordozhatóságot. Emiatt azok, akik kifejezetten kompakt eszközt keresnek jobb, ha a 14 hüvelyk alatti méretekből válogatnak, ezzel szemben a nagyobb gépek kifejezetten jók gamingre, videóvágásra és képszerkesztésre. A felbontás, a fényerő, a kontraszt arány, a válaszidő és a betekintési szögek további befolyásoló tényezők.
A szoftver és a billentyűzet után a harmadik leghangsúlyosabb érv egy laptop használata mellett a port-arzenál, hiszen a telefonok és a tabletek 1-1 portja nagyban korlátozza használati értéküket. Ezzel szemben egy laptop (az új MacBook-ok kivételével) számos porttal rendelkezik, így az adatkapcsolatok számos formája (USB, HDMI, jack, ethernet, stb.) között válogathatunk. Egy tisztességes port-arzenál nagymértékben hozzájárulhat a laptop képességeinek kiaknázásához, vagy bővítéséhez.
A processzor, vagy az angol megnevezésből (Control Processing Unit) származó mozaikszó alapján jól ismert CPU a laptop agya. Itt mennek végbe azok a számítások, amelyek a laptopot azzá teszik, ami: egy számítógéppé. Laptopok esetében két nagy processzorgyártó küzd a vásárlók kegyeiért, az Intel és az AMD. Az előbbi még napjainkban is jól csengő márkanév, noha az utóbbi a 2019. évi gyors hajrában szinte teljes egészében ledolgozta lemaradását. A CPU-k kapcsán felmerülő leggyakoribb kérdés az, hogy hány (virtuális) magja van? Általánosan elfogadott vélekedés, hogy minél több mag áll rendelkezésre, annál nagyobb teljesítményt biztosít az adott processzor. Ebben van némi igazság, de azt mindenféleképp érdemes hozzátenni, hogy a processzor teljesítménye ma már nem kifejezetten korlátozó tényező sőt, sokszor feleslegesen vásároljuk meg a nagyobb erővel rendelkező processzort, mivel az átlagos felhasználás során nem tudjuk kihasználni a benne rejlő képességeket. A specifikus feladatellátás igényeit (Photoshop, Adobe Premier, stb.) viszont célszerű felmérni, vagyis az átlagostól eltérő laptopfelhasználás esetén jobb, ha szakértővel konzultálunk.
Ma már szinte minden processzor rendelkezik integrált grafikus gyorsítóval, vagyis GPU-val (Graphic Processing Unit). Ezek az integrált megoldások az alapigények (filmnézés, light gaming, stb.) kielégítésére megfelelőek, ha ennél nagyobb elvárásaink vannak, akkor dedikált GPU-ra lesz szükségünk. Ebben a versenyben szintén két versenyző küzd a vásárlók kegyeiért: az AMD és az nVIDIA. A gamerek ítélete alapján az utóbbi a befutó, mivel a szoftverfejlesztők sokszor jobban optimalizálják az nVIDIA hardverére a termékeiket, emiatt valamivel olcsóbban hozzájuthatunk az AMD GPU-jával szerelt laptopokhoz. A használt vs új laptop kérdéskörét is megvizsgálva azonban azt mondhatjuk, hogy ha az igényeinket csak egy dedikált GPU-val szerelt gép tudja csak kielégíteni, akkor jobb, ha újat veszünk.
A Random Access Memory azoknak a szükséges adatoknak a tárolásáért felel, amelyekre a gyors és folyamatos felhasználói élmény biztosítása érdekében van szükség. Vagyis minél több RAM áll rendelkezésünkre, annál jobb felhasználói élményt kaphatunk – ez azonban csak az elmélet, mert egy optimalizált szoftver és a gyors háttértár legalább ennyit számíthat. Ettől függetlenül az átlagos Windows 10 felhasználó életében jó, ha legalább 8 GB RAM adott, mivel dedikált GPU hiányában az integrált megoldás is ebből merít erőforrást. Az egyéb memória-igényes feladatok (pl.: adatbázis kezelés, videóvágás) viszont nagyobb igényeket támaszthatnak, amivel érdemes már a laptop kiválasztása során számolni. A jó hír az, hogy a legtöbb hordozható számítógép memória modulja könnyen cserélhető, így az eredetileg 4GB RAM-mal szerelt laptop könnyen bővíthető 8-18GB-ra.
Ahogy köztudott, a háttértáron találhatóak a felhasználó adatai, valamint az adott gépen található szoftverek. Pontosan emiatt a háttértár felhasználói élményre gyakorolt hatása jóval nagyobb, mint gondolnánk, hiszen nem mindegy, hogy használt szoftvert, vagy elérni kívánt adatot milyen gyorsan éri el a processzor. Alapvetően két különböző működési elvet használó háttértárat különböztethetünk meg: HDD (Hard Disk Drive, merevlemez) és SSD (Solid State Drive, szilárdtest meghajtó). A HDD előnye, hogy az adott árért cserébe nagyobb tárkapacitást biztosít, mint az SSD. Ezzel szemben az SSD nagyságrendekkel gyorsabb, ezért a felhasználói élményt ennek mértékével növeli. Vannak még olyan hibrid háttértárak, amelyek vegyíteni próbálják a két technológia előnyeit, de ha valóban erre van szüksége a felhasználónak, akkor jobb olyan laptopot választani, amelyben SSD és HDD is található.
Következtetés: az új laptop általában frissebb hardverrel rendelkezik, mint egy használt és az életciklusa akkor kezdődik, amikor először bekapcsoljuk. Ettől függetlenül egy használt, de jobban felszerelt gép arányaiban akár nagyobb felhasználói élményt is biztosíthat, mint egy új. Ezek miatt a döntést csak azt követően érdemes meghozni, hogy pontosan beazonosítottuk a saját felhasználói szokásainkat, ezzel együtt feltérképeztük az elvárásainkat és a lehetőségeinket. A szerkesztőségi ajánlásunk mégis az, hogy akinek az anyagi mozgástere lehetővé teszi (vagyis legalább 150 ezer forintból gazdálkodhat), mindenféleképp új laptopban gondolkodjon. Ez alól kivételt képezhetnek a gamerek, hiszen ebben az ársávban lényegében nincs új játékos gép. Pro tipp: legyen szó akár új, akár használt gépről a háttértár és a RAM a legtöbb esetben cserélhető, ezért ezekkel a paraméterekkel nem célszerű lekorlátozni azoknak a termékeknek a körét, amelyekből egyébként válogatnánk. Az átlagos business / prosumer / consumer vásárló értékítélete alapján vizualizáltuk a felhasználói élmény súlyozását:
Murphy törvénye kimondja: ami elromolhat, az el is romlik. Vagyis hiába vettünk egy üzleti kategóriás prémium laptopot, előbb vagy utóbb az is el fog romlani. A kérdés tehát nem az, hogy el fog-e romlani a laptopunk, hanem az, hogy mikor? Az átlagos felhasználóknak készített laptopok életciklusa általában rövidebb, mint az előbb említett üzleti eszközöké. Emiatt a gyártók inkább arra törekednek, hogy az életciklus tovább tartson, mint a hardverkomponensek elavulása. Magyarán mondva a cél az, hogy inkább kiöregedjen az adott laptop a felhasználó alól, semmint az, hogy elromoljon. Azt azonban már gyártója (és modellje) válogatja, hogy ez a művelet, hogy sikerül. Ettől függetlenül komoly súllyal bírhat a laptopválasztás folyamatában a szervizháttér, amelynek nem csak a kiépítettsége, hanem a gyorsasága és a hatékonysága is fontos tényező. Egy üzleti termékhez üzleti szervizszolgáltatás jár, emiatt az esetleges meghibásodásra egy jól kiépített, rendesen ellátott, megfelelően dolgozó és határidőket betartó szerviz válaszol. Ezzel szemben az átlagos consumer számítógépekre vonatkozó jótállási feltételek már nagyobb rugalmasságot biztosítanak a szervizeknek, és ezt első sorban a határidők kapcsán érzékelhetjük.
Következtetés: egy új laptop esetében a szervizháttér hangsúlya a consumer és a prosumer kategóriában alacsonyabb, hiszen az új eszközzel együtt járó jótállás egy-két évig garantálja a működőképességet. Használt eszköz vásárlása során viszont már nem biztos, hogy az adott gép jótállással rendelkezik, így fontosabbá válik a szervizháttér (és a megbízhatóság). Emiatt használt üzleti laptopot javaslunk azoknak a vásárlóknak, akik a működőképességet és a javíthatóságot helyezik előtérbe. Az átlagos business / prosumer / consumer vásárló értékítélete alapján vizualizáltuk a szervizháttér súlyozását:
Szerencsére a laptopokra nem csapott le az a járvány, ami a telefonok árát már évek óta csak növeli. Ettől függetlenül az ár/érték aránypár megértéséhez érdemes megismerkednünk a csökkenő hozadék elvének fogalmával. Ennek értelmében minél többet költünk egy termékre, annál kevesebb értéket kapunk a pénzünkért cserébe. Mit jelent ez a gyakorlatban? Lényegében annyit, hogy míg egy 150 vs 300 ezer forintos gép között valóban kétszer akkora értéket kapunk, addig egy 300 vs 600 ezer forintos árversenyben ez már kevésbé lesz igaz. Az értékek lajstromba vételénél a korábban felsorolt elemeket (anyaghasználat, felhasználói élmény és szervizháttér) kell súlyozni és ennek alapján meghozni a felelős döntést.
Következtetés: egy új laptopra is igaz az, ami egy új autóra, tehát a „szalonból kihozva” máris komoly értékcsökkenéssel kell a tulajdonosnak számolnia. Emiatt minél inkább befolyásolja a laptopvásárlást az ár, annál inkább érdemes megfontolni egy használt eszköz beszerzését. Ennek oka viszonylag egyszerű: a használt eszköz is veszít értékéből az idő előre haladtával, de arányaiban kisebb veszteséget realizálunk, mint egy új laptop vásárlása esetén. Az ökölszabályt azonban itt is hangsúlyozzuk: aki legalább 150 ezer forintból gazdálkodhat, az a legtöbb esetben jobban jár, ha új laptopot vásárol. Az átlagos business / prosumer / consumer vásárló értékítélete alapján vizualizáltuk az anyaghasználat súlyozását:
