Rengeteg csillag van az égen, de talán még ennél is több cikk kering a világhálón, hogy milyen szempontokat vegyünk figyelembe noteszgép vásárlása esetén ám azzal kapcsolatban, hogy a már megvásárolt eszközt hogyan is használjuk már jóval kevesebb. A korábbi „Milyen notebookot / laptopot vegyek?” írásunkban már részletesen kielemeztük milyen szempontok szerint válasszunk notebookot, jelenlegi írásunkkal sokkal inkább kívánunk azok számára kedveskedni, akik már túlléptek a vásárláson és jelenleg is szerencsés tulajdonosai egy laptopnak, noteszgépnek.

Megfelelő szellőzés és melegedés

A notebookok többsége alulról szívja be a hűtéshez szükséges levegőt. Amennyiben ezt a szellőzőcsatornát elzárjuk a notebook könnyen túlmelegedhet, ez pedig hordozható készülékünk egyik, ha nem a legnagyobb ellensége. Nem elég, hogy a különböző hardverek élettartamát negatívan befolyásolja, még az akkumulátoros üzemidőnket is hosszú távon csökkenti (ugyanis 45 °C fok felett a cellákban lévő zselében megindul a kristályosodási folyamat, azaz csökken az élettartam és így az üzemidő is, érdemes tudnunk, hogy az akkumulátor ideális üzemi hőmérséklete 10-35 °C fok között van).

A melegedés azonban nem csak az akkumulátorra van kártékony hatással, hanem a laptopunk összes elemére. Megfelelő szellőzés (és hőmérséklet) hiányában laptopunk lelke, az alaplap is hamarabb tönkre fog menni (ám jó eséllyel nem garanciaidőn belül). A melegedés esztétikai problémákhoz is vezethet mondjuk egy rosszabb minőségű műanyag szerkezetű notebook esetén, ugyanis a folyamatos hőingadozás miatt az anyag elfárad és az idő előrehaladtával egyre könnyebben törik vagy egyre több repedés keletkezik készülékünkön.

A megfelelő szellőzés hiánya azonban leggyakrabban saját hanyagságunknak köszönhető, ugyanis a nagyvárosok frekventált pontjain elhelyezkedő panellakások a leginkább hírhedtek porosságukról, de ne áltassuk magunkat, máshol is akad bőven por. Sokan a noteszgépüket ágyban, ölben használják mindenféle odafigyelés (notebook-stand) híján és mivel ezek a gépek alapvetően alulról szívják be a hűtéshez szükséges levegőt és így csendes tettestársak leszünk noteszgépünk tönkretételében. Éppen azért nagyon fontos, hogy rendszeres időközönként takarítsuk ki noteszgépünk belsejét.

Laptop kitakarítása, pasztázása

Korántsem túlzó párhuzam a következő: a laptopok hűtőventilátorának kitakarítása és újra pasztázása pont olyan, mint az autóknál az olajcsere. Amennyiben egy autónál elhanyagoljuk az olajcserét akkor bizony azt a motort ki is lehet dobni a kukába. Maradva a fenti párhuzamnál, ha huzamosabb ideig elhalasztjuk a ventilátor takarítását és a processzor újra pasztázását, noteszgépünk követheti a fenti motort a kukába.

Elrettentésül összegyűjtöttünk néhány képet, mit is eredményezhet oda nem figyelésünk, mit találhatunk noteszgépünk belsejében 1 év vagy akár 6 hónap után is.

Sajnos, ha ilyen porcicák vannak laptopunkban a rézhűtő és a processzor között lévő paszta hamarabb kiszárad (bekövesedik) így az elveszti a hőelvezető képességét, ennek hatására még inkább felmelegszik a noteszgép belső tere, mely végső és legkatasztrofálisabb soron tönkreteszi gépünk legfontosabb elemét, az alaplapot.

Baka Zoltán a Laptopszalon Kft. szervizvezetőjének elmondása alapján integrált VGA-s noteszgépeket évente, míg a saját VGA-val rendelkező noteszgépeket 6 havonta ajánlott kitakarítani, illetve pasztázni, hogy a jövőben elkerüljük a meghibásodást.

Játék a laptopon

Saját VGA-val rendelkező laptopok esetén azért kell gyakrabban megejteni az újrapasztázást és a takarítást, mert az több hőt termel, sőt! Amennyiben játszunk is a noteszgépen akkor „kisebb” túlzással élve laptopunk kazánná változik. Különböző tesztprogramok segítségével magunk is meggyőződhetünk arról, hogy játék során a CPU (processzor) és a GPU (grafikus processzor) hőmérséklete 80-90 °C fokig, de akár 100 °C fokig is felkúszhat.

Ilyen hőmérséklet hatására természetes dolog, hogy a rézhűtő és a processzor között lévő paszta hamarabb kiszárad, ráadásul a nagyobb hűtésteljesítmény elérése miatt a ventilátor magasabb sebességfokozatba kapcsol, melynek hatására több por furakodik be a rézlamellák közé így az könnyebben megtelik porral.

Notebook hűtőpad

Ha játszunk, akkor azt vélhetően az asztalnál ülve tesszük. Következő eszmefuttatásunk egyszerű fizika, melyhez bőven elég a „józan paraszti ész”. A noteszgépünk hardverei munka közben hőt termelnek, melyet a környezet vesz fel. A szabad légáramlás hiányában a hő megreked, elsősorban az asztal és a laptopunk között, melynek az az eredménye, hogy szerencsétlen készülék szinte forrásig hevül hiszen a hűtésre szolgáló levegő is a környezetében levő melegebb levegőből származik. A notebook hűtőpadok kiválóan alkalmasak a két „test” közé szorult forró levegő eltávolításában, ezáltal a laptop könnyedén le tudja hűteni magát. 

Azonban mint mindennek a hűtőpadoknak is van árnyoldala mégpedig, hogy a levegőben lévő port egyenesen a számítógépbe irányítja amitől a ventilátor könnyebben megtelik apró szöszökkel és porral. Ennek ellenére mégis javasoljuk ezt a kiegészítőt játékhoz, mert míg a rézhőtőt ki tudjuk takarítani és újrapasztázni (akár gyakrabban), addig a „szétsült” alaplapot méregdrágán, akár a laptop értékével megegyező áron tudjuk csak cserélni.

Érdemes még megjegyezni, hogy a notebook gyártók egyre nagyobb előszeretettel alkalmazzák a zárt aljzatot helyette pedig választják a billentyűzet felőli hűtést mint például a Lenovo IdeaPad Y510p esetében, vagyis nem kell attól tartanunk, hogy a hűtőpad beviszi a port a hűtőrendszerbe.

Hogyan használjuk az akkumulátort

A vásárlók leggyakoribb kérdése: „meg kell formázni az akkumulátor?”. A válasz NEM, de ettől függetlenül nem ártunk vele. A kisütés vagy más néven formázás tulajdonképpen abból áll, hogy az akkumulátort egymás után több alkalommal a maximumra töltjük, majd a teljesen lemerítjük. Ez azt a célt szolgálja, hogy az úgynevezett nyugvó, alvó ion részecskéket beindítsuk, megmozgassuk.

A manapság forgalomban lévő lítium-alapú akkumulátorok már nem igényelnek formázást, de az első feltöltést követően érdemes teljesen lemeríteni az akkumulátort. A most forgalomban lévő akkumulátoroknál már a mélykisülést nem is lehet elérni, mivel az akkumulátorban elhelyezett elektronika ezt meggátolja, pontosan ahogy a túltöltést is. A túltöltődés miatt már nem kell aggódni, mert a maximális töltöttség elérését követően az elektronika átvált csepptöltésre és így csak a már elfogyasztott töltést pótolja.

Az idő előrehaladtával a cellák teljesítménye folyamatosan csökken, akárcsak az autóké vagy egyéb akkumulátoroké. A mai laptopokban használt lítium-ion technológiás akkumulátoroknak leginkább az tesz rosszat, ha folyamatosan teljesen lemerítik őket. Ideális felhasználásnak azt tekinthetjük, ha az akkumulátort sosem hagyjuk 25 százalék alá merülni. Mindenképpen kerülni kell a teljes, a gép vészleállásával végződő lemerülést, mert ez károsítja a telepeket, ezzel csökkenti az élettartamot. Ha játszunk, vagy melegebb idők járnak felénk, amitől jobban melegszik a notebook, (tehát az akkumulátor is) vegyük ki a laptopból, mert mint fentebb is említettük 45°C fok felett a cellákban lévő zselében megindul a kristályosodási folyamat, azaz csökken az élettartam és így az üzemidő is. A fentiekre ismételten hivatkozva jó tudni, hogy az akkumulátor ideális üzemi hőmérséklete 10-35 C° fok között van.

Új notebook vásárlása utána a „meg kell-e formázni az akkumulátort?” követően a „ki kell-e szedni az akkumulátort a készülékből?” kérdéssel találkozunk a legtöbbet. A válasz ismételten NEM, bár akad egy kivétel. Pár sorral fentebb kitértünk arra, hogy a lítium-alapú akkumulátorok legnagyobb ellensége a meleg. Nos, ha játszunk vagy komolyabb számításigényesebb feladatokat végzünk, akkor számítógépünk melegedni kezd, ami árt az akkumulátornak. Ilyen esetekben természetesen szedjük ki! A gépekhez tartozó bios szintű energiaprofil figyel arra is, hogy ne legyen folyamatosan 100%-on a telep így gyártónként eltérő módon 90-95%-ig engedi lemerülni, majd ha elérte ezt a szintet újra feltölti az akkumulátort 100%-ig. Mi éppen ezért azt javasoljuk, hogy ha nem játszunk vagy nem tesszük ki a számítógépet olyan feladatoknak, ami komolyabb melegedéssel jár, akkor hagyjuk benne a telepet nyugodtan a készülékben.

Ha nem használjuk az akkumulátort több hónapig vagy annál hosszabb ideig, akkor távolítsuk el azt a notebookból. Ez azért fontos, mert a laptop még kikapcsolt állapotban is folyamatosan meríti az akkumulátort.

– Amikor eltávolítja az akkut, legyen a töltöttsége 40%-os szinten, viszont az idő előrehaladtával nem szabad engedni, hogy 5% alá merüljön a töltöttségi szint
– Hűvös, árnyákos és száraz helyen helyezze el az akkumulátort.
– Közvetlen napfény ne érje.
– Lehetőség szerint hőtől és fém tárgyaktól távol helyezze el.

14+2 tipp hogyan érjünk el minél több akkumulátoros üzemidőt

1. Defragoljunk sokat! Ha merevlemezünk töredezettség mentes, a fájlok elérése gyorsabb, ezért csökken a merevlemez működési ideje. Természetesen a defragot akkor futtassuk, mikor laptopunk éppen hálózatról üzemel.

2. Váltsunk SSD-re, ugyanis nem tartalmaz mozgó alkatrészt ezáltal kisebb az energiafelhasználása. Fontos, hogy az SSD-t nem szabad töredezettség mentesíteni!

3. Csökkentsük a fényerőt! Amikor csak tehetjük, vegyük vissza a kijelző fényerejét a lehető legminimálisabbra.

4. Zárjuk be a feleslegesen futó programokat! Számtalan – a háttérben fölöslegesen futó – program terhelheti a gépünket. Nézzük meg mik indulnak automatikusan és mik futnak a háttérben, és a nem szükséges folyamatokat zárjuk be, ne engedjük indulni őket.

5. Ne használjunk fölöslegesen külső eszközöket! Amikor nincsen rájuk szükség, ne hagyjuk bedugva, bekapcsolva az eszközöket (USB, PCMCIA/Express Card, Bluetooth, wifi, stb), nem is gondolnánk mennyi áramot vesznek fel.

6. Használjunk több RAM-ot! Manapság már nem drága a memória, használjunk minél többet belőle. Ha nincs lapozófájl, csökken a merevlemez használat is. Ezáltal jelentős energiát takaríthatunk meg.

7. Ne használjuk az optikai meghajtót akkumulátorról. Ha lehet, inkább HDD / SSD-t használjuk a CD/DVD meghajtó helyett, mert ez utóbbi még több energiát igényel, mint a HDD vagy az SSD. Másoljunk mindent a winchesterre, ha kell, használjunk virtuális meghajtókat.

8. Tartsuk tisztán az érintkezőket! A hatékony töltés/energialeadáshoz tartsuk tisztán az akkumulátor érintkezőit. Figyeljünk arra, ne legyen semmilyen oxidációs réteg rajta.

9. Használjuk alacsonyabb hőmérsékleten! Ezek a kis gépek is igényelnek hűtést, amelyekről a beépített ventilátorok gondoskodnak. Amennyiben tudjuk, használjuk minél alacsonyabb hőmérséklet tartományban, így a ventilátoroknak kevesebbet kell dolgozniuk.

10. Optimalizáljuk az energiafelhasználási paramétereit a Windows-nak! Egy kis finomhangolással elég sok mindent el tudunk érni.

11. Ne multitaszkoljunk! Furán hangzik, de igaz. Ha lehet, ne használjunk több megnyitott ablakot, pont annak apropóján, hogy több háttérben futó programot se futtassunk.

12. Ne használjunk energiaigényes programokat! Ezeket persze nehéz megállni, de egy játék jóval komolyabb igénybe vételnek teszi ki noteszgépünket, mint egy szövegszerkesztő.

13. Tudatosan vásároljunk! Ha tényleg fontos minden egyes pillanat, amivel meg tudjuk növelni az üzemidőt, akkor válasszunk olyan noteszgépet, amelyet energiatakarékos hardverekből szereltek össze.

14+1. Kapcsoljuk le az automatikus mentést! Kockázatos, de ha nem használjuk, ezen is lehet spórolni. Ha Word-öt, Excel-t, stb. használunk, mentsünk manuálisan. Ezzel is fölös merevlemez-tevékenységet akadályozunk meg.

14+2. Csökkentsük a felbontást! Használjunk minél alacsonyabb képernyő felbontást, kerüljük a csicsás grafikákat. Ezzel is nyerünk pár percet.

Lassúnak érzi laptopját? Turbózza fel SSD-vel és érjen el akár ötszörös sebességet!

A HDD (Hard Disk Drive), avagy más néven merevlemez, winchester vagy éppen ki, hogy nevezi a számítógép háttértára mely arra szolgál, hogy adatainkat (képek, videók, játékok stb…) tároljuk. A háttértárnak az adott méretű tároló kapacitását adott sebesség mellett tudja számunkra biztosítani. A merevlemezek és az SSD-k (Solid State Drive) sebessége két dologtól függ: a folyamatos olvasási és írási sebességtől, valamint az átlagos elérési időtől. A hétköznapi használatot illetően sokkal fontosabb az elérési idő. Ez az adat azt mutatja meg, hogy mennyi idő telik el egy IO művelet parancsának kiadása és tényleges megkezdése között. Egy hagyományos merevlemezen lévő rendszerpartíció esetében ez az érték 5-6 ms, ami azt jelenti, hogy egy HDD legfeljebb csak 160-180 fájlt tud megnyitni elméletben és ennél jóval kevesebbet a gyakorlatban. Egy SSD-nél az elérési idő akár 0,01-0,02 ms is lehet, ami 50.000-100.000 fájl elérését jelenti másodpercenként. A különbség hatalmas – és egyben magyarázza is, hogy miért teljesítenek az SSD-k ennyivel jobban.

Tekintsük meg ezt a táblázatot és az általunk készített tesztvideót, melyben szemléltetjük a különbséget:

Források:

– Turbózd fel laptopodat és válts SSD-re!
– A Laptop akkumulátorokról és használatukról
– Rendszeres időközönként tisztítsuk ki (és meg) laptopunkat!

Pucu