Bevezető

Következő cikkünkben a 2012-es év egyik középkategóriás sikerének, a Lenovo IdeaPad Z575-ösnek az utódját vizsgáljuk meg közelebbről, azaz a Lenovo IdeaPad Z585-t, melyet a Laptopszalon bocsájtott rendelkezésünkre – ez úton is köszönjünk. Az 5-ösre végződő modellek a Lenovo-nál az AMD-s variánsok, a tesztelt példányban egy A6-os Trinity APU található, Radeon HD7670M-mel párban, így a lehetőség adott, hogy vessünk egy közelebbi pillantást erre a grafikus összeállításra is.

Anyaghasználat, összeszerelés

Első pillantásra igen megnyerő külsővel rendelkezik a Z585-ös. A fedlap festett, szál-csiszolt alumínium, a kategóriának megfelelően azonban nem kell egy 10 dekás alumíniumtömbre gondolnunk (az alapja műanyag), de mutatós, elegáns külsőt kölcsönöz a notebooknak. A stabilitása rendben van, nagyobb nyomásra a közepén enyhén horpad, a kijelző viszont védve marad.

A fedelet felnyitva szintén letisztult dizájn tárul elénk, ugyanis a csuklótámasz és a billentyűzet kerete a fedlapra hasonlít, bár tapintásra kissé eltér, a stabilitása viszont nagyon rendben van, nem hajlik és nem is horpad. A billentyűzet mögötti részt a hangszórókat takaró lyuggatott panel foglalja el, mögötte pedig 5 érintésérzékeny gyors gombot találunk, melyekkel a hangerőt, a kijelzőt és a hűtést szabályozhatjuk – ez a rész (ellentétben a laptop többi részével) elég erősen gyűjti az ujjlenyomatokat.

A zsanérok feszesen és stabilan tartják a kijelzőt, ami (sajnálatos módon) fényes bevonatot kapott, és még inkább zavaró, hogy lakkfekete fényes keret fogja körül. A kereten található néhány gumitappancs, amik lehajtott állapotban megtámasztják a kijelzőt, továbbá a képernyő fölött találjuk meg a webkamerát, és annak apró állapotjelző LED-jét.

Megjegyzés: a burkolat színével bajban vagyok, a szürkés, fémes szín egyértelmű, én emellett még lilás árnyalatot vélek benne felfedezni.

Csatlakozók

Bal kéz felől az alábbiakat láthatjuk sorban, a termetes szellőzőnyílás és a Kensington zár mellett: D-SUB (más néven VGA) csatlakozó, gigabites Ethernet port (RJ-45), HDMI csatlakozó (kellően messze a D-SUB-tól), és két darab USB3.0

Jobb oldalon találunk audio ki és bemenetet, egy USB2.0-s csatlakozót, a kétrétegű DVD író/olvasót, a 4-ik USB portot (2.0-s), és a töltőcsatlakozó.

Hátulról csak a zsanérok és az akkumulátor látszik, míg elölről állapot-visszajelző LED-eket láthatunk, és az 5in1 kártyaolvasót.

Beviteli eszközök

A billentyűzetet már ismerhetjük több Lenovo gépből is, a consumer kategória egyik legjobbjával állunk szemben. A billentyűk egy kicsit zsúfoltnak, ömlesztettnek tűnhetnek, és valóban, az enter a máshol megszokottnál kisebb méretű, de ezért cserébe kapunk numpad-et és teljes méretű kurzormozgató nyilakat (!). A gépelési komfort valami elképesztően jó, az egyes billentyűk felszíne enyhén mélyített, a nyomáspontjuk kiváló, és a leütés hossza is megfelelő.

A billentyűzet előtt egy méretes clickpad-et találunk, felülete nagyon kényelmes és jól használható (kissé fényesedik). Gombjai az érintőfelületbe vannak integrálva, így növelve tovább a már eredetileg sem apró területet, nyomáspontjuk kellemes, kattanása visszafogott, de a kialakításból adódóan hajlamos egy kicsit elmászni kattintáskor. Funkció és beállítások szempontjából már-már elkényeztet minket a hozzá tartozó szoftver, több ujjas gesztusok (nagyítás, görgetés, 3-4 ujjas mozdulatok, például asztal megjelenítése) szépen működnek, és szükség esetén a clickpad négy sarka külön paraméterezhető, így a középső gomb használata is egyszerűen megoldható.

Egyéb

Szeretnék még szót ejteni a mikrofonról (mely a csuklótámasz bal szélén látható apró nyílás), és a webkameráról is. Utóbbi egy meglehetőse fapados megoldás, 640×480-as felbontással szerénykedik, a képe megfelelő megvilágítás esetén is zajos egy picit, viszont kellően éles – videotelefonálás szempontjából megfelelő. Működését egy apró LED jelzi, ami a sötétben sajnos nem segít, és erőteljesen zajosodni fog a kép. A mikrofon már kevésbé nyerte el a tetszésem, dobozos hangja volt, és sehogy sem sikerült rendesen beállítanom, amit nem tartok kizártnak, hogy az én hibám lenne. Így sajnos a beszélgetőpartnerem is panaszkodott, hogy nem hall elég hangosan és tisztán. Bízom benne, hogy ez csak a tesztelésre kapott példány egyéni hibája.

Kijelző

Korábban már szóba került a fényes kijelző, most nézzük meg közelebbről is. 1366×768-as felbontású TN+film panelről van szó, ami ebben az árkategóriában hozza az elvárt szintet. Viszonylag világos feketével (így gyenge kontraszttal), és kissé fakó színekkel bír, a vízszintes betekintési szögek viszont megleptek mert átlagosnál szélesebb szögből is látható maradt a kép.

Hangszórók

A kijelző mellett egy multimédiás notebooknál fontos szempont a hangszórók minősége is, ami jelen esetben egészen kellemes. A Dolby Home Theater névre hallgató hangszóró párosnak elég hangereje van, hogy egy szobát megtöltsön muzsikával, miközben magasabb hangerő mellett sincsen jelentős torzulása. Basszusból viszont már elég kevés szorult bele.

Telepítés

A dobozban találunk egy Windows 7-hez való drivereket tartalmazó DVD-t is, így a notebook beüzemelése gyerekjáték. A BIOS-t F2-vel érhetjük el, de a boot sorrendet ideiglenesen F12 megnyomásával is megváltoztathatjuk indításkor.

Hardver

Ha sikerült üzembe helyezünk új szerzeményünket, és használatba vesszük, szembesülhetünk a hardver képességeivel. A korábban említetteknek megfelelően a gépet az AMD 1 modulos A6-os APU-ja hajtja meg.

A teljesítmény szemléltetése érdekében futtattunk a notebookon pár benchmark tesztet is.

Nem különösebben izmos jószág, de általános felhasználásra, interne tezésre megfelelő teljesítménnyel rendelkezik, nagyobb terhelés mellett viszont képes lassulásokat produkálni, kifejezetten akkor, ha a HDD-t is igénybe vesszük – a gép érezhetően SSD-ért kiált, az előnyeit megtekintheti a kedves Olvasó egy korábbi cikkünkben.

Multimédiás szempontból már-már el vagyunk kényeztetve, a grafikus rész rengeteg videoformátum (és sok egyéb más) hardveres gyorsítására képes, így az 1080p-s youtube videók sem okoztak gondot – csak bírjuk sávszéllel!

Játéktesztek

Elsőként a DiRT Showdown-t teszteltem a beépített benchmark-kal, natív felbontáson, alacsony, és magas beállítás mellett. Az eredmények alább láthatóak:

Nekem az az érzésem, hogy a processzor is közrejátszott abban, hogy alacsony részletesség mellett nem volt jóval magasabb a képfrissítési ráta. Ezeket az értékeket játék közben is hozta, élvezhetően lehetett rajta játszani.

Következő játéknak a Crysis 3-ik epizódjára esett a választásom. Ehhez a játékhoz már úgy néz ki kevés lesz a hardver, natív felbontáson, alacsony beállításokkal futtatva a 20-21 körüli FPS már kényelmetlen tud lenni. Két mérést készítettem, egy szabadtéri (esős), és egy beltéri jelenetből.

Végül pedig a mostanság nagyon felkapott World of Tanks 8.7-es verzióját próbáltam ki rajta alacsony beállítások mellett, maximális ‘Draw distance’-szal stabilan 30FPS fölött tudott maradni, ami kellemes csalódás volt a számomra.

Hűtés, zajszint

Alapjáraton kellemesen csöndben tette a dolgát tesztgépünk. „Néma” üzemmódba állítva a ventilátor halkan üzemelt, és a HDD-vel összemérhető zajszintet generált, miközben néha le is kapcsolt. Nagyobb terhelés, főleg játék hatására már megjött a hangja, jól hallhatóan súgott-búgott, de egyáltalán nem idegesítő módon. Eközben a hőmérséklet a következőképp alakult a legalább 30-33 fokos tesztkörnyezetben (megjegyzés: a tesztelő nehezebben viselte a klímát, mint a gép): terhelés nélkül, internetezés közben 50 fok körül üzemelt, a burkolat pedig nem melegedett át. Nagyobb terhelésre, játék közben már feljebb kúszott a hőmérő nem létező higanyszála, 82 fokon tetőzött a processzor, és 75 fokon a GPU, az átlagos hőmérséklet ennél néhány fokkal alacsonyabb. Eközben a burkolat a bal oldalon elkezdett melegedni, de komfortos határok között maradt.

A 20 perces stressz teszt eredménye pedig itt látható:

Az AMD TurboCore technológiájának következtében folyamatosan oszcillált a két mag teljesítménye, hol az egyik járhatott a maximális 3,2GHz-n, hol a másik.

Üzemidő

Gépünkben a sztenderdnek számító 48Wh-s 6 cellás akkumulátort találjuk, mely minimális terhelés mellett (WiFi, Bluetooth kikapcsolva, minimális fényerő) 5 és fél órán keresztül bírta, ez nagyjából 8,5W-os átlagfogyasztást jelent, ami átlagosnak mondható. Hétköznapibb terhelés (WiFi, böngészés, submaximális fényerő) során közel 4 órán keresztül tudtam rajta dolgozni, magas fényerőn pedig 3 órát és 10 percet bírt 720p-s videolejátszással.

Az akkumulátornál egyébként lehetőségünk van kímélő módot is beállítani, ilyenkor csak 60%-ra tölti az akkut, hogy a hosszan tartó magas cellafeszültség ne tegyen kárt benne.

Összegzés

A Lenovo megint egy szerethető gépet tett le az asztalra. Azoknak ajánljuk, akik egy megbízható, elegáns multimédiás gépet szeretnének előtérbe helyezve a filmezést, zenehallgatást, és némi játékot sem vetnek meg. Továbbá a példás billentyűzetnek köszönhetően irodai felhasználásra is kiválóan alkalmas. A fentiek tekintetében az IdeaPad Z585-t mindenképpen az ajánlott kategóriába sorolom.

Sz. András

Ajánlott cikkek:

– Milyen notebookot / laptopot vegyek?
– Hogyan használjuk notebookunkat / laptopunkat?
– Turbózd fel laptopodat és válts SSD-re!

Hasznos cikkek:

– A Laptop akkumulátorokról és használatukról
– Rendszeres időközönként tisztítsuk ki (és meg) laptopunkat!
– A laptop kijelzőkről nagy általánosságban
– Pixelhiba a notebookoknál
– Üzleti notebookok előnyei

Szerkesztőségünk segítsége olvasóink részére:

– Segítünk első notebookod kiválasztásában!