Áttekintés

Lassan hagyomány lesz, hogy a munkára használt gépeimről is írok egy tesztet. Így járt annó a Dell Latitude E5570, most pedig a Lenovo Thinkpad T560 kerül a tesztpadra. A gép nem friss, 2016 elején jelent meg ez a sorozat. Bár én újként bontottam ki a dobozból, de közel egy évet töltött előtte a raktárban. Talán ennek köszönhető, hogy első bekapcsoláskor közölte velem, hogy az egyik akkut ő aztán nem hajlandó tölteni, mert az nem Lenovo gyártmány. Szétszedve a gépet persze kiderült, hogy nem ez a helyzet, a gyári akku volt benne. Egyszerűen valami meghibásodott és ezért érzékelte hibásan. Kapott is rögtön egy új akkut és így már használatba lehetett venni.

A Thinkpad sorozat a Lenovo felsőkategóriás munkagépe, mely intenzív irodai használatra készült. Maga a név nagy múltra tekint vissza, hiszen az első Thinkpad márkanevű gép 1992-ben jelent meg, akkor még az IBM berkein belül. Érdekesség, hogy a Thinkpad sorozat az egyetlen laptop, melyet a Nemzetközi Űrállomáson használhatnak, miután 2003-ban megkapták a szükséges minősítést. 2005-ben történt a legjelentősebb változás, ekkor vette meg a márkanevet a kínai Lenovo az IBM-től. Sokan azt mondják, hogy ez volt az igazi Thinkpad vége és valamennyi igazság van ebben. Néhány év múlva (tegyük hozzá, hogy a többi gyártóval együtt) elkezdett az egész irodai szegmens visszafelé lépkedni azon a bizonyos minőségi skálán. Talán ez is hozzájárult, hogy 2014-ben a Lenovo elvesztette a vezető helyét a laptop gyártók között.

Külső

Sajnos a Lenovo Thinkpad T560 is követi a Dell Latitude sorozatot, a gép teljes egészében műanyagból készült, külső borításán nem találunk fémet. A sötétszürke-fekete felület a fedlapon sima, a belső oldalon valamivel érdesebb. Ennek megfelelően a fedlap hajlamos gyűjteni az ujjlenyomatokat és a karcolásokkal szemben sem túl ellenálló. A csuklótámasz környékén ez kevésbé jelent problémát. A ház merevítése átlagos a kategórián belül. Nincs betonlap érzés, a sarkainál fogva kisebb erő alkalmazásával is el lehet érni némi tekeredést. Szerencsére ez rugalmas alakváltozásnak tűnik, nem recseg a gép közben. A fedlap is hasonlóképpen viselkedik, valamennyit enged az erősebb hajlító igénybevételnek, de maradandó alakváltozást normál esetben nem fogunk előidézni benne. A fedlapra került a gép visszajelző led-je, a Thinkpad felirat i-jének pontja tájékoztat bekapcsolásról vagy alvó állapotról. Ugyanezt az infót nyitott állapotban a bekapcsológombba épített fényforrásról lehet leolvasni.

Csatlakozók

Úgy érzem, hogy a Lenovo Thinkpad T560-on kicsit koncepció nélkül helyezték el (vagy inkább szórták szét) a csatlakozókat a tervezők. Megvan minden fontos port, de kicsit összevissza.

A gép elején nem találunk semmit, még visszajelző ledeket sem.

A jobb oldalon két USB3-as port található, melyek közül az egyik töltésre is alkalmas. Ezt követi a Displayport és a hűtés kivezető nyílása. Érdekes elhelyezés ez, hiszen a hűtés melegíteni fogja az egerező kezet, az USB-kből és a Displayportból jövő kábelek pedig akadályozni fogják a szabad egérmozgást. Jobb lett volna erre az oldalra egy USB port és esetleg az SD kártyaolvasó, a többi csatlakozó pedig elférne a gép többi szélén.

Hátul a két zsanér között a kivehető akku található.

Bal oldalon hátul a töltőcsatlakozót találjuk, mellette egy USB3-as portot, az előtt egy HDMI-t, ezt követi a headset nyílása majd az SD kártyaolvasó, végül egészen elöl a LAN csatlakozó. A sort a smartcard nyílás zárja. Nem tudom, mi járt a mérnökök fejében, de ha bedugok egy vezetékes hálózatot és egy headsetet, akkor a keresztező kábelek között kellene a nyílásba ügyeskednem az SD kártyát. És akkor még nem is csatlakoztattam semmit az USB portba, amiből a vezeték jellemzően szintén előrefelé indulna. Ráadásul a gép dokkolója ezt az USB csatlakozót el is takarja, miközben mondjuk a LAN csatlakozó szabadon marad, holott utóbbit biztosan nem használja az ember dokkolt állapotban.

Alul szellőzőnyílásokat és a dokkolóportot találjuk, valamint a kivehető külső akkut. Szerelőnyílások sajnos nincsenek, a hardverhez csak akkor férünk hozzá, ha eltávolítjuk a gép alját.

Kijelző

Szerencsére a munkagépek piacán is egyre inkább eltűnőben van a TN panel. A tesztben szereplő Lenovo Thinkpad T560-at is fullhd IPS panellel szerelték. Sajnos a fényerő szabályozása PWM-mel történik, ráadásul meglehetősen alacsony frekvencián, így arra érzékenyeknél ez problémát okozhat. A kijelző teljesítménye átlagos, magas kontrasztarányának előnyeit némiképp árnyalja az alacsony fényerő és a széleken jelentkező bevilágítás. Irodai használatra azonban így is megfelel.

Beviteli eszközök

Egy munkagépnél az egyik legkritikusabb pont a billentyűzet. Aki napi 8 órát tölt gépeléssel, az bizonyára egyetért velem ebben. Jelenleg kétféle irányzat van az üzleti gépeknél, már ami a billentyűzetet illeti. Egyik a HP Zbooknál, Elitebooknál, a Dell Latitude sorozatnál látható könnyű, rövid úton járó, Macbookra hajazó billentyűk. A másik pedig a régebbi Dell Precision és a Lenovo által követett, hosszabb úton járó, a leütéshez valamivel több erőt igénylő gombok, melyeknek azonban valamivel jobb a leütési visszajelzése, mint a laposabb, rövidebb billentyűknek. Ez az irányvonal leginkább a mechanikus billentyűzetek működéséhez hasonlít.

Mindkét irányzattal dolgoztam több hónapot, így kaptam némi képet róluk. A legfontosabb következtetés az, hogy egyik sem jobb a másiknál. Egyéni preferencia, hogy kinek melyik fekszik jobban, de mindkettőt meg lehet szokni és bármelyikről könnyen át lehet szokni a másikra. Személy szerint nekem eddig a HP Zbook billentyűzete tetszett a legjobban, de a tapasztalatok alapján úgy gondolom, hogy sokkal fontosabb a billentyűzet stabil alátámasztása, mint az, hogy a fentiek közül melyik utat választja a gyártó. A HP Elitebook 840-ben és a HP Zbookban ugyanaz a billentyűzet van, de az Elitebook alátámasztása nem tökéletes, míg a Zbook olyan, mintha betonlapon lennének a gombok. Ezáltal a Zbookon nagyon jó gépelni, az Elitebookon pedig csak erősen átlagos.

A hosszabb leütési utas billentyűzet, amit a Lenovo Thinkpad T560 is használ, valamivel jobban elrejti az alátámasztás hibáit. Így hiába csak átlagos a stabilitás, a gépelési élmény kellemes. Néha feltűnik, hogy valamivel nehezebb lenyomni a gombokat, jobban oda kell ütni az ujjakkal, de ez inkább csak nekem probléma (asztali gépnél lévő mechanikus billentyűzetemben Gateron Clear kapcsolókat használok, amikre szinte elég ránézni a lenyomáshoz). A T560 billentyűzetében van néhány érdekesen elhelyezett gomb, de a kiosztás nagy része megfelel a szabványos billentyűzetnek. Sajnos háttérvilágítás nincs, irodai környezetben talán annyira nem is létkérdés. Viszont van két hiba, ami elég súlyos: se a Caps Lock, se a Num Lock nem kapott visszajelzőt. Ez sokszor okoz gondot használat közben és nem helyettesíti a be-ki kapcsoláskor a képernyőn felvillanó jelzés sem.

Az egérkurzor irányítására két módunk is van, ahogy azt az üzleti kategóriában megszokhattuk. Egyik a tradicionális trackpoint, melyhez három különálló gomb is tartozik. Én bevallom, sosem használtam ezt, nem áll kézre, sokkal kényelmesebb egy bármilyen külső egér. Másik lehetőségünk pedig a hagyományos touchpad. A legtöbb üzleti gépnél a touchpad gombjai általában különállóak, a Lenovo valamiért úgy döntött, hogy nem tesz gombokat a touchpad alá, hanem magával a paddal lehet kattintani. Valószínűleg ezzel is arra akarják terelni az embereket, hogy inkább a trackpointot használják. Mindenesetre a touchpad kattintása valamivel jobb, mint alacsonyabb kategóriás gépeken, könnyű lenyomni, nem kell túl nagy erőt kifejteni a használatához. A kattintás viszont itt is hangosabb a kelleténél.

Hang, kommunikáció

Üzleti gépek esetén nem olyan kritikus pont a hangszórók minősége, hiszen az Outlookba érkező email jelzésén és a skype-os beszélgetésen kívül másra nem használja az ember a gép hangszóróit. A Lenovo Thinkpad T560 hangszórói a gép két szélén, annak aljára kerültek. A sztereó hatás átjön rajtuk, meg lehet különböztetni, hogy balról vagy jobbról szól a hang. Mély hangot nem igazán tudnak kipréselni magukból, a magas hangok is tompák, a középtartomány pedig enyhén dobozhangú. Egyszóval nem zenehallgatásra vagy más multimédiára termett hangkeltőkről beszélünk, hanem tényleg egy irodai használatra való kvázi szükségmegoldásról. Némileg rontja az irodai használatot, hogy a maximális hangerő sem túl nagy, ezért adott esetben egy konferenciabeszélgetés kihangosítására is érdemesebb külső hangszórókat igénybe venni.

A kommunikációs lehetőségeink teljeskörűek, minden mai csatorna elérhető a gépen. A wifit és a bluetooth modult az Intel® szállítja, az m.2 foglalatban helyet foglaló kártya a Dual Band Wireless-AC 8260 névre hallgat, 2×2-es, kétsávos (2,4 és 5 GHz), a bluetooth pedig 4.2-es verziószámú. Ezeken felül 4G kapcsolat is rendelkezésre áll, melyet a Huawei ME906S lapka biztosít, maximum 150 Mbps letöltési és 50 Mbps feltöltési sebességgel.

Processzor

Hatodik generációs CPU dolgozik a Lenovo Thinkpad T560-ban, név szerint az I7-6600U. Nem mai legény, hiszen 2015-ben indult a gyártása, de jelenleg is megállja a helyét minden olyan feladatban, ami nem igényel sokszálas környezetet. A CPU alapórajele 2,6 GHz, ami turbo módban egészen 3,4 GHz-re tud felmenni. Mindeközben maximális fogyasztása 15W marad. 4 GB cache került bele és bár támogatja a DDR4 memóriát, a T560-ban csak DDR3-as ramok kerültek mellé.

Grafikus kártya

Ezúttal az Nvidiától érkezett a Lenovo Thinkpad T560 grafikus egysége, mely a Geforce 940MX nevet viseli. Sejthető, hogy a korábbi 940M utódjáról illetve inkább újabb változatáról van szó. Szinte mindenben megegyezik a két chip specifikációja, az egyedüli előrelépés az, hogy a 940MX már támogatja a GDDR5-ös memóriát. Ez teljesítményben 5-10%-os előrelépést jelent a korábbi változathoz képest. Vagyis csak jelentene, ugyanis a T560-ban a VGA még a régebbi, DDR3-as memóriákat kapta, abból is 2 GB-ot. Persze ez nem játékgép, de akkor már talán maradhattak volna az integrált megoldásnál.

Memória, háttértár, bővíthetőség

A Lenovo Thinkpad T560 leggyengébb pontjához érünk ebben a fejezetben. Először is a Skylake platform támogatná a DDR4 szabványt, ennek ellenére a Lenovonál úgy döntöttek, hogy a T560 csak DDR3 memóriával fog működni. Ez a sebességkülönbségen kívül azt is jelenti, hogy a két memóriahelyből kifolyólag csak 16 GB a maximálisan beépíthető memória, ellentétben a DDR4-gyel elérhető 32 GB-tal. Persze a legtöbb felhasználónak elég a 16 GB, de mégiscsak egy munkagépről beszélünk, aminek a használója belefuthat olyan problémákba, amihez esetleg kevés lesz ez a RAM mennyiség.

A másik gyenge pont a háttértár. Nincs gond a 256 GB-os Sandisk SSD-vel, kellően gyors, bár csak SATA3 csatlakozón kapcsolódik a géphez. A probléma az, hogy ez az egyetlen drive építhető a gépbe. Nincs lehetőség SSD és HDD együttes beépítésére, ami nagyon durván lekorlátozza a T560 használhatóságát. Egy valamire való szoftverfejlesztői munkakörnyezet a Windows 10-zel karöltve elfoglalja az SSD felét. És ekkor még nem kezdtünk el dolgozni, csak kialakítottuk a környezetet. Aki nagyobb projektekkel dolgozik vagy virtuális gépeket használ, már mehet is a boltba és vehet a gépbe nagyobb meghajtót.

És végül a harmadik csapás: a bővíthetőség. A gépen nincs szerelőablak, ezért csak a teljes alsó lemez eltávolításával férünk hozzá a belsejéhez. Ez pedig nem egyszerű, közelében sincs például a HP-k könnyű szerelhetőségének, ahol egy mozdulattal eltávolítható a gépek alja. Itt meg kell küzdenünk a csavarokkal és szinte le kell feszegetni a gép alját, kockáztatva az apró patentek törését.

Hőmérséklet, zaj, üzemidő

Az energiatakarékos hardvereknek hála a Lenovo Thinkpad T560 hűtése jól megbirkózik a feladattal. Alapjáraton néma marad a ventilátor, játék alatt közepes hangerőre számíthatunk tőle, melyet kísér a Lenovoknál sokszor hallott enyhe sivító ventilátorhang is. Nagy terhelésen sem hangosodik elviselhetetlenné a hűtés. A CPU és a VGA hőmérséklete játék alatt 56 és 68 fok volt, ez jónak számít. Teljes terhelés alatt 78 fokos CPU és 71 fokos VGA hőmérsékletet sikerült mérni, ez is megfelelő. A gép billentyűzete hűvös maradt, 35 fok volt a legtöbb, a jobb csuklótámasz területén. A gép alja valamivel melegebb volt, itt majdnem elérte a 40 fokot. Teljes terhelés esetén már jelentősebb a melegedés, a billentyűzeten 42, a gép alján pedig 48 fok mérhető.

Mint említettem, a gépben két akkumulátor található. A kisebb egyszerűen eltávolítható, cserélhető. A nagyobb viszont be van építve a gépbe, szerelés előtt a BIOS-ban kikapcsolható. A nagyobb akku 44 Wh-s, a kisebb 23, így együtt 67 Wh kapacitást biztosítanak a gépnek, ami jól hangzik. És valóban, ez azt jelenti, hogy filmnézés, netezés esetén akár egy egész munkanapot, 8 órát is kihúzhatunk töltő nélkül, míg teljes terheléskor majdnem 2 órán keresztül számíthatunk a gépre. Cserébe a töltési idő meglehetősen hosszú, majdnem 4 óra telik el, mire 100%-ra töltődik mindkét akku.

Értékelés

Jó-e munkagépnek a Lenovo Thinkpad T560? Nem tudok rá egyértelmű választ adni. 2004-ben kaptam az első HP NX9010-et, azóta munkára nem használtam asztali PC-t, csak laptopot. Bevallom, én visszasírom a régebbi gépeket, különösen 2011-2012 körül megjelent HP Elitebook-okat (8560p). Az a fajta stabil, elpusztíthatatlan, csupa fém gépház mára teljesen eltűnt a piacról. A vékonyítási divat és a gyártók spórolása megszüntette az irodai gépeknek ezt a kategóriáját. Valamennyire még őrzik ezt a szemléletet a munkaállomások, de ott is egyre vékonyabbak, egyre könnyebbek a gépek. Hihetetlen, hogy 5 év alatt teljesen megfordult a világ ebben a kategóriában.

Ha a fentiektől el tudunk vonatkoztatni, akkor a Lenovo Thinkpad T560 jó gép. De legalábbis állja a versenyt kategóriatársaival, a Dell Latitude és a HP Elitebook gépekkel. A legfontosabb részletekben (kijelző, billentyűzet, hordozásállóság) hozza a kötelezőt, amit egy ilyen, napi 8 óra munkára használt irodai gépnek tudnia kell. Túl sok extrát nem ad, talán a dupla akku által biztosított hosszú üzemidőt lehet kiemelni. Vannak hibái is: a nem tökéletesen stabil ház, a kijelző bevilágítása és a dupla meghajtós bővíthetőség hiánya, de ezekkel együtt lehet élni. És együtt is kell, mert várhatóan 3-4 évig a munkatársam lesz ez a gép.