Mindegy, hogy munka vagy játék, a RealDesk sorozat tippekkel, trükkökkel, tanácsokkal és tapasztalatokkal segít a megfelelő otthoni összeállítás megalkotásában
A RealDesk Projekt nem jöhetett volna létre a Laptopszalon támogatása nélkül.
Beszéljünk a tárhelyekről
A szilárdtest meghajtók (SSD) megjelenése új színt hozott a különböző laptopok és az asztali konfigurációk egészen egyhangú háttértár kínálatába. Míg annak idején leginkább a méret volt a lényeg, manapság sokakban felmerül az is, hogy mennyire gyors is az általuk használt eszköz? Ennek a “rendszerváltásnak” az eredménye, hogy manapság a optimális választás lehet egy gyors elérési utat biztosító (és ezáltal a felhasználói élményt növelő) SSD, és egy nagyobb kapacitást biztosító merevlemez (HDD) együttes alkalmazása.
Még mielőtt nagyon elmerülnénk e heti témánk boncolgatásában, tegyünk egy kis kitérőt: pixel lázban égünk! Igen, a HD felbontásról már csak az útszéli csehókban beszélnek, a FHD egyre inkább letagadni való zabigyerek, így e sorok írásakor trendinek csak az UHD-4K beszerzések tűnnek (kis túlzással akár azt is állíthatom, hogy képernyő mérettől függetlenül). A pixel azonban adatmennyiséget is jelent, ezt az egyre növekvő adatmennyiséget pedig valahol tárolnunk is kell. Ennél fogva a 128-256GB méretű SSD-k nem a legalkalmasabbak a filmek, családi videók, hanganyagok, jó minőségű zenék tárolására. És ha már zene! A megfizethető, mégis jó minőségű hangeszközök megjelenése miatt egyre szélesebb körökhöz jutnak el az audiofil tartalmak. Arról azonban nem szabad elfeledkezni, hogy míg egy wav formátumú fájl nagyjából tízszer nagyobb, mint a 128kbps mp3 társa, addig egy DSD64 a wav négyszerese, vagy ha jobban tetszik a 128kbps mp3 méretének negyvenszerese. Röviden: lassan már egy egyszerű háztartás esetében sincs olyan, hogy “elég tárhely a merevlemezen”.
A mi háztartásunk is hasonló. Mi is pixel-lázban égünk és szeretjük a jó minőségű zenét. Ennek ellenére egy csepp félelem nem volt bennem, hogy 128GB SSD-vel szerelt MacBook Pro-t vásároljak. Ennek hátterében pedig a különböző sávszélességű ereken keresztül adatokat pumpáló, fáradhatatlanul dobogó szív, egy NAS áll…
…de mi is az a NAS?
Boncoljuk fel a mozaikszót: NAS = Network-Attached-Storage, nyers fordításban ez annyit jelent, hogy egy hálózatra kapcsolt adattárolóról van szó. Akár otthoni fájlszerverként is felfoghatjuk, aminek a segítségével merevlemez(eke)t csatlakozhatunk egy adott hálózathoz, így az e hálózathoz csatlakozó eszközök számára biztosíthatjuk a HDD-n tárolt adatokhoz való hozzáférést. Ennek alapján a NAS eszközök elsődleges feladata az adattárolás és megosztás. A megfelelő beállítások után akár interneten keresztül is elérhetjük az adott NAS-on tárolt adatokat, a különböző biztonsági beállítások ésszerű alkalmazásával pedig korlátozhatjuk az egyes személyek hozzáférését és lehetőségeit.
Ezeket az eszközöket csak úgy, mint a routereket, egy webes felületen keresztül állíthatjuk be és ez adja a dolog varázsát is; így lényegében minden hálózatra csatlakozó eszközről – laptop, okostelefon, táblagép stb. – hozzáférünk a NAS-hoz. A NAS-on tárolt adatokat különféle módokon érhetjük el, de a legegyszerűbb ha Windows esetében Intézővel, macOS esetében pedig Finderrel operálunk. Így ahelyett hogy a számítógépünk (okoseszközünk) egyik USB portját felhasználva direkt csatlakoztatnánk (és amikor szükséges leválasztanánk) egy-egy külső merevlemezt az otthon használt eszközökhöz, a NAS a vezetéknélküli routerhez csatlakozik és így az otthoni hálózaton megosztásra kerülnek az itt tárolt fájlok. Ez rém egyszerű és nagyon hatékony dolog, főleg ha figyelembe vesszük azt is, hogy a NAS egyszerre több felhasználót is képes kiszolgálni. Ez lényegében nagyon hasonló a már jól ismert felhő szolgáltatásokhoz (Google Drive, OneDrive, iCloud), de ezekkel szemben vitathatatlan előnye, hogy fizikailag is mi birtokoljuk az eszközt, amelyen tároljuk adatainkat.
Alternatívák
A NAS alapvetően egy célfeladat végrehajtására megálmodott eszköz, ami funkcióját tekintve túlnőtt az eredeti elképzeléseken, de ez nem azt jelenti, hogy most rögtön mindenkinek el kell költenie 50-100 ezer forintot egy NAS-ra. Kezdjük a legkézenfekvőbb alternatívákkal, azokkal a routerekkel amelyek szintén rendelkeznek beépített adattárolóval – ezek lényegében egyszerre két feladatot látnak el azáltal, hogy megosztják az internetet és az így létrehozott hálózaton keresztül az integrált HDD tartalmát is. Ezek legismertebb képviselője az Apple által gyártott AirPort Time Capsule, ami akár számomra is ideális megoldást jelenthetett volna. Szintén alternatívát jelenthetnek az olyan öszvér (?) megoldások is, mint az USB porttal rendelkező routerek. Ezek esetében mindenképp figyeljünk oda arra, hogy az USB 3.0 szabvány támogatására alkalmas eszközt vásároljunk. Ezen felül akár a régi számítógépünket is újratervezhetjük, ehhez nem kell más csak a FreeNAS nevű szoftver, ami varázsütésre otthoni fájlszervert varázsol rég elfeledett eszközünkből.
A NAS-ban rejlő potenciál
Ezen eszközök felhasználása egészen szerteágazó lehet, de azért nem kell végtelen számú lehetőséggel számolnunk. A legtöbb NAS teljesen univerzális mivel mindegy, hogy milyen okostelefonunk, milyen táblagépünk vagy éppen milyen operációs rendszerünk van, a vezérléshez csak egy böngészőt (esetleg célalkalmazást) kell megnyitnunk. Azért is univerzális, mert a tárhelyet is igényeinkre szabhatjuk – amit később úgy osztunk meg, ahogy szeretnénk. Tehát épp úgy, mint egy operációs rendszer esetében, itt is létrehozhatunk különböző felhasználói fiókokat, így mindenki csak a jogosultsági szintjének megfelelően garázdálkodhat. Internet kapcsolat birtokában pedig mindenhonnan hozzáférhető anélkül, hogy bármilyen felhő szolgáltatásért fizetnénk. Ez lehetőséget teremt például arra, hogy a különböző nyaralások és munkautak üresjárataiban hozzáférjünk otthon tárolt filmjeinkhez, zenéinkhez. A teljesség igénye nélkül: egyszerre médiaszerver (külön lejátszó nélkül nézhetjük meg filmjeinket a tévén), mailszerver (saját levélküldő szolgáltatást készíthetünk), FTP szerver (korlátlan adatmozgás), P2P szerver (torrent letöltés / megosztás), webszerver (saját weboldalak működtethetők) és még ki tudja mi minden más – mindez kompakt méretben, alacsony energiafogyasztással.
Mire figyeljek oda NAS vásárlásakor?
NAS vásárlása előtt érdemes elgondolkozni azon, hogy mennyire keresünk plug’n’play eszközt. Vannak ugyanis előretelepített HDD-vel rendelkező NAS-ok, és vannak olyanok, amelyekhez mi válogathatjuk össze az igényeinkre szabott merevlemez(eke)t. Én azért javaslom az utóbbit, mert így sosem lehet kérdés, hogy milyen minőségű merevlemez kerül az adott NAS-ba. Az alábbi táblázat segít összefoglalni a kritikus pontokat.
A táblázat önmagában nem biztos, hogy elég magyarázattal szolgál ezért emeljük ki a három legkritikusabb pontot:
Konklúzió: nem lehet eléggé hangsúlyozni, mennyire fontos a jó minőségű (NAS) HDD kiválasztása. Tehát vannak olyan asztali merevlemezek, amelyek megbízhatóságuk és terhelési értékük miatt szerepelnek az egyes NAS gyártók ajánlásában, de alkalmazásuk mégse javasolt, mivel nem 24/7-re optimalizálták használatukat. Személyes tapasztalatommal éppen meg is cáfolhatnám a fent leírtakat, ugyanis a RealDesk összeállításban használt Lenovo iOmega ix2-dl NAS-ba telepített merevlemezek még csak az ajánlásban sem szerepelnek, mégis két éve húzzák az igát. Ez azonban csak annak köszönhető, hogy annak idején nem voltam teljesen körültekintő – ma már bizony okosabban döntenék (tervbe is vettem az egyes merevlemezek cseréjét).
Személyes tapasztalatok – NAS a RealDesk Projektben
Legalább két éve, hogy az első és mindmáig egyetlen NAS elfoglalta helyét a háztartásunkban. Azóta hűségesen és kitartóan szolgál – ezzel is egyszerűbbé téve a mindennapjainkat. A fontosabbnak tartott képek, felvételek, dokumentumok mind-mind helyet kapnak, amelyekhez lényegében bármikor hozzáférhetünk. Zenék, filmek lejátszása ennél egyszerűbb már nehezen lehetne – és ami talán a legfontosabb, hogy nem kellett attól tartanom, hogy nem lesz elég 128GB SSD az elkövetkező években. Ez utóbbi igen komoly fegyvertény és itt jött el az a pillanat, hogy egy pár mondatot ejtsek az Apple árpolitikájáról.
Apple Rage ON
Az Apple termékek kifejezetten drágák, még abban az esetben sem nevezhetőek olcsónak, mikor éppen akcióban lehet megvásárolni egy-egy telefont, vagy laptopot a kínálatukból. A nyers gyártási költségeket elnézve nagyjából mindenért négyszeres árat fizet a mezei Apple hívő. Ez persze nem fedi a teljes valóságot, hiszen ebbe nem kalkuláltuk még bele a hardver-, és szoftverfejlesztés, marketing és tesztelés a tesztelés költségeit (egyéb nyalánkságokról nem is beszélve). Tehát mindent összeadva nem kirívóan drága az Apple, de van egy tény ami mellett nem lehet csak úgy elmenni. Szinte minden termékükre igaz, hogy ha nagyobb háttértárral szeretnénk megvenni, bizony méltánytalanul sokat kell fizetnünk minden egyes plusz bájtért.
Gyakorlatilag alig néhány hónappal ezelőtt jutott el a gyártó odáig, hogy a korábbi 16GB-os telefonjait, tabletjeit kicsit felturbózza – és ebben a sorban egyébként sem kap helyet az iPhone SE, aminek a 16GB-ját elég gyorsan meg lehet tölteni 4K-s felvételekkel. Az előbb említett telefon 16GB és 64GB közötti verziója között 40 ezer forintos űr tátongott a megjelenéskor, de napjainkban is ott van még legalább 20 ezer forint.
Laptopok terén sem állunk sokkal jobban – az új MacBook Pro legolcsóbb verziója már 256GB SSD-vel rendelkezik, de 100 ezer forinttal drágább, mint az egyébként sem olcsó elődje. Vagy vegyük a legújabb MacBook Air szériát, ami a legolcsóbb laptop az Apple kínálatában – ez továbbra is az alap 128GB SSD-vel érkezik és ezért az alaphangon 300 ezer forintos eszközért további 25%-os felárat kell letenni az asztalra, hogy 256GB SSD kerüljön a fémházba. Ez egy középkategóriás okostelefon ára. A sort még rengeteg példával lehetne folytatni, más gyártók árpolitkájával parba állítani és a végeredmény minden esetben ugyan azt a szomorú, nem jó fej képet festené le az Apple-ről.
Apple Rage OFF
Zárszó gyanánt vissza a RealDesk-hez. A Projekttel szemben elvárás volt, hogy ne szabaduljanak el az árak. Ezt bizonyos szempontból a NAS tette lehetővé, mert Apple mértékkel mérve jó áron jutottam hozzá számottevő tárhelyhez. Ez persze lassabb, mint egy SSD és még mindig akadnak olyan helyzetek, ahol nem feltétlenül férek hozzá az internethez (ekkor értelem szerűen a NAS-hoz sem férek hozzá távolról), de ezek elfogadható kompromisszumnak tűntek a vásárláskor. Ma sem döntenék másképp.
Gabe
