A tesztelt gépeket és az Nvidia Geforce GTX 1060 videokártyát ezúttal is a Laptopszalontól kaptuk. Valamennyi gép megtekinthető és megvásárolható a Laptopszalon szaküzleteiben illetve az interneten a lenti linkekre kattintva.

Áttekintés

Sokszor nehéz eldönteni, hogy melyik processzor-videókártya párosítással járunk a legjobban. Szinte minden vásárlónak adott a keret, amennyit számítógépre szán és ebből a keretből természetesen a lehető legjobb gépet szeretné választani. Így aztán előbb-utóbb eljut a kérdéshez: mire költsön többet? Erős CPU-ra? Akkor videókártyából csak gyengébbet tud venni. Erős videókártyára? Akkor lehet, hogy a CPU lesz gyenge.

Most induló tesztsorozatunkban arra keressük a választ, hogy mire érdemes nagyobb összeget szánni, videókártyára vagy processzorra. A teszt elvégzéséhez tíz játékot fogunk felhasználni, a főszereplők pedig három CPU és három videókártya lesznek. Az itt olvasható első részben a teszt legkisebb videókártyáját, az Nvidia Geforce GTX 1060-at fogjuk kipróbálni a három processzorral és a végére kiderül, hogy ehhez a kártyához érdemes-e erős CPU-t venni, esetleg elég-e hozzá a belépő szintű, olcsó processzor is.

Érdekességképpen elvégezzük a teszteket hasonló hardverrel szerelt laptopokon is, megpróbáljuk ott is megvizsgálni, hogy milyen CPU-val érdemes gépet választani illetve hogy mennyire vált be az NVIDIA ígérete, mely szerint a Pascal kártyák elmossák a határt az asztali gépek és a laptopok között.

A szereplők

Tesztünk főszereplői a Laptopszalon által forgalmazott BFG gépcsalád 8000-es sorozatú tagjai. Ezek közül is a BFG-8360, BFG-8370 és BFG-8380 képviselte az I3-8100-as processzorral szerelt gépeket, a videókártyák számozása itt a gép nevének utolsó két számjegye (60: 1060, 70: 1070, 80: 1080). A BFG-8560, BFG-8570, BFG-8580 volt a teszt másik csapata, az I5-8400-as processzorral szerelt gépekkel és a legerősebb konfigurációkat felvonultató BFG-8760, BFG-8770 és a BFG-8780 zárja a sort, I7-8700-as processzorral a fedélzeten.

A processzorok

Mindhárom processzor az Inteltől érkezett és mindhárom a legfrissebb, Coffee Lake architektúrás család tagja, tehát meglehetősen friss darabokról van szó. Sorrendben felfelé haladva a szereplők az I3-8100, az I5-8400 és az I7-8700. Mindegyik processzor az alapváltozat, tehát nem a K széria szorzózármentes darabjai. A teszt során nem is volt cél a tuning potenciál mérése, a CPU-k és a VGA-k is alapjáraton mentek, mindenféle tuning nélkül. Akit érdekel a tuning, az I7-es gépeket megveheti szorzózármentes, K jelű processzorral is, ezeket BFG-8760K, BFG-8770K és BFG-8780K néven kell keresni. Az alábbi táblázatban összefoglaltuk a tesztgépek hasonlóságait és a különbségeit.

A videókártyák

Mint említettem, ez a teszt egy sorozat része, melyben három videókártya fog szerepelni. A processzorokhoz hasonlóan itt is egy család más-más teljesítményű tagjairól van szó. Az NVIDIA legújabb, Pascal architektúrájú kártyáival találkozhatunk a tesztben. A kisebbtől a nagyobb felé haladva ezek a Nvidia Geforce GTX 1060, a Geforce GTX 1070 és a Geforce GTX 1080. Az alábbi táblázatban láthatók a tulajdonságaik.

A játékok

A teszthez igyekeztünk friss játékokat összegyűjteni, azok közül is a kedveltebbekből válogatni. Nem maradhatott ki két klasszikus sem, a Witcher 3 és a GTA 5, melyek ugyan régebbiek, de a mostani gépeket is megizzasztják magasabb beállításokon. Valamennyi tesztet elvégeztük fullHD és 4K felbontáson is, hogy azok is megfelelő információkhoz jussanak, akik már váltottak egy magasabb felbontású monitorra.

Eredmények alacsony részletesség mellett

Az első tesztet valamennyi gépen a lehető legalacsonyabb beállítások mellett végeztük el, full HD felbontáson, illetve az asztali gépeken 4K felbontáson is.

Alacsony részletességnél úgy tűnik, hogy a Mass Effect profitálja a legtöbbet az erősebb CPU-ból.  A Battlefield 1, az Assassin’s Creed, a Tomb Raider és kicsit a GTA 5 tudja kihasználni a több mag nyújtotta előnyöket. A többi játékban csak nagyon keveset jelent az erősebb CPU. A laptopoknál egyedül a Battlefield 1-nél van némi FPS emelkedés, de még a mérési hibahatáron belül marad.

Érdekes, hogy az NVIDIA a Pascal architektúra megjelenésekor azt kommunikálta, hogy eltűnik a teljesítménykülönbség az asztali és a mobil videókártyák között. A mérések ennek ellenére mintegy 30%-os lemaradást mutatnak a mobil verziók kárára. Természetesen ezt nem lehet teljes egészében a VGA számlájára írni, hiszen az egész gép részt vesz a mérésben. A leggyengébb asztali gépben lévő I3-8100-as nyers teljesítményben például 10-15%-kal erősebb, mint a legerősebb laptopban lévő I7-7700HQ, annak ellenére, hogy az I7-es 8 szálon dolgozik. Ugyanakkor tény, hogy a mobil 1060-as, főleg a tesztben szereplő alacsony fogyasztású MaxQ verziók jelentősen elmaradnak teljesítményben az asztali változatoktól.

Ultra HD (4K) felbontáson az alacsony beállítások mellett futtatott teszteknél szinte teljesen kiegyenlítődnek a különbségek a processzorok között. A Mass Effectnél továbbra is látszik némi előny a 4 magos CPU-k javára de a többi játéknál elenyésző FPS különbséget okoz az erősebb CPU.

Eredmények közepes részletesség mellett

A második tesztsorozatot közepes beállításokkal végeztük el.

Itt már több játéknál látszik némi előny az erősebb CPU-k javára. A Call of Duty, az Assassin’s Creed egyértelműen a magok számából profitál, míg a Battlefield 1 és a Mass Effect a magok számát és a magasabb órajelet is ki tudja használni. A laptopok között egyedül a Battlefield 1-nél látszik elenyésző előny az erősebb CPU javára.

4K felbontáson több játék becsúszik 60 FPS alá, némelyik a 30 FPS-t sem éri el, ez azt jelenti, hogy az Nvidia Geforce GTX 1060-as videókártya 4K-s játékhoz kevés lesz. Az eredmények azt mutatják, hogy egyértelműen a VGA korlátozza az FPS-t, mert az erősebb CPU-k sem értek el jobb eredményt.

Eredmények magas részletesség mellett

Magas részletesség mellett a Call of Duty és a Far Cry Primal méréseinél látszik előny az erősebb CPU-k esetén. Ezeknél a beállításoknál több játék már full HD felbontás mellett is lelassul 60 FPS alá, de a 30 FPS-t még mindegyik meg tudja ugrani. A laptopok esetén mindenhol a hibahatár közelében marad az eltérés.

4K-s felbontáson szintén a Call of Duty fut több FPS-sel az I7-es processzorral, a többi játéknál nincs különbség a CPU-k között. A játékok fele itt már a játszhatósági határnak tekinthető 30 FPS alá esik.

Eredmények ultra részletesség mellett

Amelyik játéknál négy szinten állítható a részletesség, ott a legmagasabb minőségi beállításokat az Ultra részletesség táblázatban foglaltuk össze.

A legmagasabb részletességnél végzett mérések azt mutatják, hogy itt már szinte teljesen kiegyenlítődnek a processzorok közötti különbségek, a magasabb FPS korlátja egyértelműen a VGA teljesítménye. Csak a Call of Duty képes valamennyit profitálni az I7-es CPU teljesítményéből. Hasonló a helyzet a laptopoknál is, egyedül a Battlefield 1 esetén látszik némi emelkedés az I7-es processzorral.

4K felbontáson szintén a Call of Dutynál látszik némi FPS emelkedés, a többi játék itt már azonos értéket nyújt, függetlenül a processzortól.

Ha megvizsgáljuk a minimum FPS értékeket, azt láthatjuk, hogy míg 1920×1080-nál alacsony részletességnél van némi jelentősége a CPU-nak, de magasabb beállításoknál és 4K-s felbontáson körülbelül ugyanazt az eredményt kapjuk mindhárom proceszorral.

Értékelés

Több tanulsága is van a tesztnek. Számomra a legmeglepőbb az volt, hogy a laptopok hasonló hardverrel jócskán lemaradnak az asztali gépek mögött. Még ha az asztali gépek leggyengébb, I3-as változatát nézzük is, a laptop változat I7-es processzorral jó 20-30%-kal kevesebb FPS-t produkál.

A második megállapítás az, hogy 4K-s játékhoz egyértelműen kevés az Nvidia Geforce GXT 1060. Aki ilyen felbontáson akar játszani élvezhető FPS-sel és részletességgel, annak mindenképp erősebb kártyát kell beszereznie.

Végül pedig a processzorválasztással kapcsolatban érdemes szem előtt tartani, hogy ha kimondottan játékra vásárolunk gépet, akkor az 1060-as VGA mellé nem érdemes az I3-8100-nál erősebb CPU-t vásárolni. Ha az árakat nézzük, a közepes vagy magas beállításokon az i5-20 Processzor.000 forintos felára alig 2-3% FPS emelkedést hoz, ennyit nem ér meg, az I7-nél pedig még rosszabb ez az arány. Az I3-8100 és az Nvidia Geforce GTX 1060 párosításával egy kiegyensúlyozott, belépő szintű játékra alkalmas gépet kapunk, mellyel full HD felbontás mellett minden mai játékkal kellemes időt tölthetünk.

A teszt következő részében az Nvidia Geforce GTX 1070-et vesszük tüzetes vizsgálat alá.