13 collos fémkalitka

Nem szeretnék hosszú, unalmas, számokkal és eredményekkel teli adathalmazt kreálni a tesztből, így inkább impressziókat írok. Pár kollega már megemlékezett erről a gépről, olvastam is a teszteket, természetesen pár tévedést majd itt korrigálunk.
Amikor a dobozból kibontottam a gépet, már leesett az állam. Nem hittem volna, hogy az Acer valaha ilyet tud majd alkotni, mint ez a gép. Egyszerűen döbbenet az a puritán, természetes szépség, ami a gépet körüllengi. A bronzbarna, szálcsiszolt aluminium fedlap és az abból kiemelkedő fém acer felirat egyszerűen lenyűgöző. Sokan majd a Dell Adamohoz és a MacBookokhoz fogják hasonlítani a gépet és talán okkal: az Aspire 3935 méltó vetélytársuk lesz, legalábbis a külsejét tekintve. A fedlapot felnyitva újabb meglepetés ér mindenkit. A LED-es, keretmentes kijelző hihetetlenül jól illik a gép koncepciójába. A fedlap kb. fél centi vastag, légies, már-már törékeny külsőt kölcsönöz a masinának. Szinte félve nyúl hozzá az ember, de aztán rájön: nem tud benne kárt okozni, mert a mindent körbeölelő fém kellő merevséget biztosít mindennek. Igen igen. A gép fémből van mindenütt. A billentyűzetet is szép kidolgozású, bronzbarna aluminium váz öleli körül és ez folytatódik a gép alján is. A fent említett tesztekben olvasható, hogy a gép alja műanyag. Minden aggódó jövőbeli felhasználó kételyét gyorsan eloszlatom: természetesen a gép alja nem műanyag, fémből van. Mindössze a memóriákat valamint a wlant takaró fedlapok készültek műanyagból, de ezek belsejében is aluminium erősítés került. Összefoglalva: a gépet kézbe fogva a masszív határozottság érzése fogja el az embert, semmi nyikorgás, semmi lötyögés. A fém súlya érezhető, de a tapintása is hűvös, kellemes. A használt anyagok minősége példa értékű, a kidolgozás pedig valóban remek. Minden összeillesztés a helyén, minden hézag akkora, amekkorának lennie kell. A noti rendkívül impozáns látványt nyújt, pusztán a külsejét tekintve méltó ellenfele a Dell Adamonak, de a MacBookot talán meg is veri.

Ergonómia

Igazán csak a gép formavilágáról tudok, akarok szólni, hisz csak erről érdemes. A remekbe szabott ház mellett külön kiemelendő a frameless kijelző és az új billentyűzet. A kijelző természetesen követi az új trendeket, azaz 16:9-es képarányú, LED-es háttérvilágítású, és az ebben a szegmensben egyre divatosabb keretmentes kialakítású. A képe pedig egyszerűen frenetikus, hihetetlenül élénk színek, jó kontrasztok, jól skálázható fényerő jellemzik. A felbontása 1366×768, azaz a kis HD-s filmek szépen elfutnak. Újdonság az Acer áttervezett billentyűzete is, mely határozottan a Mac-eken alkalmazott megoldásra hajaz. Azaz lekerekített szélű, teljesen lapos kis négyzetkék, melyek szinte semennyire sem emelkednek ki a gépház síkjából. A tasztatúra légiesen könnyűnek hat, szintén remekül illeszkedik az ultravékony koncepcióba. Ráadásul a megvalósítása is a tökéleteshez közelít, élmény rajta a gépelés. Épp annyira nyomódik be amennyire kell, és pont akkora ellenállással, mint ahogy azt elvárja az ember. Ráadásul a teljesen sík megoldásnak köszönhetően a billentyűk felülete az átlagosnál nagyobb, azaz kevesebb a melléütés, legalábbis én így tapasztaltam. A billentyűzet felett szép kialakítású, izléses érintőgomb sor áll rendelkezésre. Itt található a wifi, a bluetooth kapcsolója, valamint a hangerőszabályzó. Mindegyik precíz, pontos és a gép színvilágához jól illő mélykék fénnyel világít. A jobb szélső gomb az Acer Backup Manager gombja, jó ötlet hardveres kapcsolóval megoldani az amúgy szoftveres rendszert. A billentyű felett a bal felső sarokban kapott helyet a bekapcsoló gomb, mely az Acer Ferrarikon megismert nagy, lapos gombra hasonlít. Ha rádugjuk töltőre a gépet, már halvány fénnyel dereng, de bekapcsolás után sem lesz szembántóan világos. Az érintőgombok és a billentyűzet feletti rész az egyedüli ami kissé kilóg a sorból, ez fekete műanyagból készült, ennek ellenére nem ront az összképen. Jó kialakítású a multitouch-os egérpad is, mely épp a megfelelő méretű a kényelmes használathoz. Hasznos extra a mellette található kis kapcsoló, mellyel le is tilthatjuk a tapipadot ha zavar. A kapcsoló kialakítása is a tudatos tervezésre utal, nem túl erősen, de határozottan kell megnyomni ahhoz, hogy lockoljuk az egeret. Tehát a véletlen megnyomás szóba sem jöhet.
Szintén markáns kialakítású a gép eleje és oldalai. A kecseeséget hivatott kiemelni az alja felé szűkülő design. Első pillantásra olybá tűnhet, hogy a gép lebeg az asztal lapja felett.

Belső értékek

A gép felszereltségéről, belső szerkezetéről nem szeretek írni, nem ez minősít egy notit. Minden más kolléga leteszteli a jövő hetet is a gépben, mindenféle irási meg olvasási és számítási sebességeket kalkulálnak és ebből levonnak különféle konzekvenciákat. Nos ennek abszolút nem látom értelmét, hisz ez nem a gépet minősíti, hanem a benne lévő – Toshiba, WD, Hitachi vagy még az Isten tudja miféle gyártó – alkatrészeket, mely nem hűen tükrözi a gép értékeit. Egyszerű példa: tételezzük fel, hogy a tesztpéldányban lévő DVD író picit hibás. Ez a teszt során nem jön elő, csak pocsékabb írási eredményt ad. A tesztíró elszídja az írót – persze okkal, hisz rossz – de ezzel az egész laptopmárka illetve család presztizsét ledegradálja, pedig a maradék egymillió gépbe mind hibátlan a DVD egység. Szóval szokásomhoz híven nem írok adatokat, egyszerűen fölösleges. De egy életszerű példa: olvasható a neten egy lelkes kolléga tesztje, aki pokolba kívánja a gépben a merevlemezt, mert nála a Windows élmény indexe alatt 4,6-ot kapott. Nos próbából lefuttattam én is, nálam 5,1-et ír a mutató. Hát ennyit erről és az ilyen jellegű tesztelői szemléletről…
Nos a gépben semmi extra nincs, erős Penryn (P8600) processzor, 4GB memória, n-es wlan és 250 gigás merevlemez szolgálja a kényelmünket. A fogyasztás érdekében a merevlemez 1,8-as így csodát tényleg nem kell várni tőle. Itt valóban minden az üzemidőről szól, ami közelíti a gyártó által megadott értékhez. Azaz a 5+ nem félrevezetés, valóban közel 5 órát ment a gép. Ha hozzávesszük, hogy mindezt egy ultrakicsi, 4 cellás, 2900mAh-ás akkumulátorral teszi, tényleg elismerés az Acernek. A hosszú üzemidő a mobilitás miatt fontos, a cég pedig ezt a gépet erre a célra teremtette. A mobil kommunikácóhoz kapcsolódó dolgok ennek értelmében hiánytalanul megvannak: webkamera, bluetooth, wlan és hagyományos vezetékes megoldás került a gépre. Hiányzik viszont a modem, de szerintem már senki sem hullajt érte könnyeket. Más extrával azonban nem kápráztat el minket az Acer. A gépen ezen kívül mindössze 3 USB port, a szokásos hang és képkimenet (VGA csatlakozó) és egy kártyaolvasó lelhető fel. Ez kb. elég, de fájó pont a manapság egyre népszerűbb HDMI csatlakozó hiánya.

Végitélet

Tulajdonképpen az Acer ragyogót alkotott. A gép rendkívül impozáns látványt nyújt, igazán büszkén veheti elő a tulajdonosa bárhol, bármikor. A komplett fém háznak köszönhetően meglehetősen masszív, mégis kimondottan légies hatású. A gépbe pont az került beszerelésre, aminek egy ilyen modellben benne kell lennie. A hordozhatóság és a mobil kommunikáció – a két legfontosabb dolog a mai világban – abszolút előnyt élvez. Ehhez hozzájárul a HSDPA, az SSD és a komoly akkumulátor opció is. Amennyiben az SSD meghajtóval és nem a négy cellás alap akkumulátorral használjuk a gépet, közel 10 órás üzemidőt is elérhetünk, ami bámulatos teljesítmény egy 13,3 hüvelykes géptől. Az Acer új FineTip billentyűzete az eddigi legjobban sikerült megoldás, az összes Acer noti közül ez biztosítja a legkényelmesebb gépelést. A teszt során a gép ventillátorát szinte nem is hallottuk, a működése teljesen hangtalan. A melegedésre sem lehet panaszunk, az Aspire 3935 épp annyira melegszik, mint bármelyik más komolyabb noteszgép ebben a szegmensben. A használat alatt eléggé a szívünkhöz nőtt, bárhol bármikor elővettük irígykedő tekintetekkel találkoztunk csak. A bronzbarna, szálcsiszolt aluminium fedlap vonzotta a női tekinteteket, de egy férfiember előtt sem tűnik furcsának.
Egyedüli gondot talán a gép ára fogja majd jelenteni, sajnos az Acernek egyelőre nincs túl jól csengő neve ebben a szegmensben. Mindenesetre az út, amin az Acer elindult helyes, remélhetően vissza tudja magát kűzdeni abba a pozicióba, amiben réges rég volt a high-end szegmensben (talán páran még emlékszünk a 3 számból álló TravelMate-ek kiemelkedő minőségére és megbízhatóságára). Egyelőre azonban meg kell vívnia a saját harcát a konkurens modellekkel, de ebben a csatában az Aspire 3935 lehet az egyik csodafegyver. Izgatottan várjuk, mit hoz majd a jövő…

Gungl Ákos – techkalauz.hu