Az Asus GL502VS-t a Laptopszalon ajánlotta fel, megtekinthető és kipróbálható a Laptopszalon budai üzletében, illetve megvásárolható a Laptopszalon szaküzleteiben.

Áttekintés

Tesztünk alanya az Asus GL502VS egy „vérbeli” gamer gép. És ezt minden pozitív és negatív tulajdonsággal együtt értsük. Jelen van a brutálisan erős hardver, a menő kinézet, a vörös háttérvilágítás mindenhol, a figyelemfelhívó látványelemek. És jelen van a spórolás a felhasznált anyagokban, a hűtés megoldásánál. A ROG (Republic of Gamers) sorozatba tartozó GL jelű gépek bár nevükben gamerek, erre utal a GL-ből a G, de egyfajta olcsósított, egyszerűsített változatai a valódi G-s gépeknek (az L-ről nekem mindig a Light ugrik be, tehát GL = Gaming Light) Egyszóval lássuk, milyen is ma egy félmilliós, de mégiscsak tömeggyártott, az erős hardveren kívül mindenféle prémiumot nélkülöző laptop.

Külső

Ahogy a bevezetőben említettem, a gép külseje a vérbeli gamer színvonalat hozza. Az alumínium fedlap kivételével fekete műanyagból készült gépházon vörös díszítések vonzzák a szemet, melyek természetesen sötétben világítanak is. A fedlap szálcsiszolt mintázatot kapott.

A gépet kinyitva belül is a fekete-vörös színek láthatók és folytatódik a szálcsiszolt mintázat a csuklótámaszon, de ez már csak műanyag, nem fém. Még a billentyűzet felirata is vörös színű, kikapcsolt háttérvilágítás mellett is (természetesen a háttérvilágítás is vörös). Szintén piros színűek a gép lábai, a hűtőrácsok és az usb csatlakozókba is jutott a festékből, bár a háromból csak kettőbe.

Akinek bejön ez a fajta design, az örömét fogja lelni a GL502-ben. Kevésbé „bazári”, mint például egy MSI, inkább a Lenovo féle visszafogott mintákat követi, de egyértelmű a gép hovatartozása.

Csatlakozók

Röviden összefoglalva: játékos gépnek megfelelő számú és típusú csatlakozót találunk a gépen, de nem kapunk semmi extrát.

A gép elején három visszajelző ledet találunk.

Jobb oldalon a headset, két USB3, az SD olvasó és a biztonsági zár nyílása vár bennünket.

Hátul a dupla hűtés méretes nyílásait láthatjuk.

Bal oldalra került minden más, vagyis a töltőnyílás, a LAN csatlakozó, a mini-DisplayPort, a HDMI, a harmadik USB3 (melyre már nem jutott vörös festék) és az USB 3.1 gen2 csatlakozó.

Beviteli eszközök

A 15,6-os méretből adódóan teljes méretű, numerikus résszel ellátott billentyűzetet kapunk a géppel. Sajnos nem ad semmi extrát, nincsenek mechanikus gombok vagy változtatható háttérvilágítás, egyedül a WASD gombok vannak pirosra színezve, ami gépelésnél kifejezetten zavaró volt. A piros háttérvilágítás három fokozatban állítható.

A gombok felülete nem csúszós, de ez az egyetlen pozitívum, amit el lehet mondani róluk. Leütési visszajelzésben nagy a szórás, egyes gombokon érezni valami apró visszajelzést, másoknál szinte semmit. Az olcsó billentyűzetekre jellemző zörgős leütési hang itt is jelen van, a billentyűk útja kicsit bizonytalan. Az alátámasztás is csak erősen átlagos, nem lehet túlságosan benyomni sehol, de nincs kőkemény betonlap hatás sem.

A touchpad felülete sima, jól használható, az integrált gombok könnyen járnak, cserébe hangosan kattannak.

Hang, kommunikáció

Kezdjük a kommunikációs résszel, mert azon hamar túlleszünk: gigabites ethernetet kapunk a Realtektől (RTL8168) és AC-s, kétsávos, 867 Mbps sebességre képes wifit az Inteltől (AC 8260), mely Bluetooth 4.1 kompatibilis.

A gépben nem találunk mélynyomót és egyik neves audiogyártó sem segédkezett az Asusnak, legalábbis nem írták fel a gépre a nevüket. A gép hangja meglepően tisztán szólal meg, sokkal kevésbé dobozhangú, mint a hasonló kategóriás gépek. A középtartomány teljesen tiszta, a magasak kicsit nyomottak, tompák, mély hang természetesen a fizikai korlátok miatt nem sok van. A maximális hangerő is elég gyenge, nem fognak ránk szólni a szomszéd szobából, hogy halkítsuk le a gépet. Az összkép mégis kellemes, hallgatható hangot produkál.

És ez még nem minden. A hangszórók a csuklótámasz két szélén helyezkednek el, a lehető legtávolabb egymástól és a lehető legjobban a felhasználó felé irányítva. Ebből eredően valami brutálisan jó térhatást kapunk például játékok alatt. De annyira jót, hogy egyes zajoknál simán kinéztem oldalra, hogy most a szobában mászkál-e az ellenség vagy a gépben. Ennyire jó térhatást még egy gépnél sem tapasztaltam, pedig pár játékos és multimédiás masina járt már nálam. Ha zenét nem is fogunk ezen a gépen hallgatni, de végre kimondhatom egy laptopra, hogy vásárlás után nem szükséges azonnal egy 10 ezer forintos hangszórót venni mellé. Játéknál nagyon jó élményt ad a beépített hangeszköz is.

Kijelző

A kijelző hozza a kötelezőt. 15,6-os méretben egy játékos gépbe még mindig elégnek tűnik a fullhd felbontás, az IPS panel pedig megfelelő élményt biztosít a multimédiás felhasználásra. A kijelző körüli alkatrészek összeszerelése jól sikerült, a más gépeknél zavaróan jelen lévő bevilágítás itt egészen minimális.

Nem ilyen jó a helyzet a zsanérokkal, melyek nagyon nehezen járnak és mégsem tartják meg rendesen a kijelzőt. A képeken is látható, hogy maga a zsanér sem egy strapabíró szerkezet.

A maximális nyitási szög kicsit elmarad az átlagtól.

Processzor

Négymagos I7-es cpu került a gépbe, 6700HQ néven fut, a Skylake család tagja. Négy magja nyolc szálon dolgozik, alapesetben 2,6 GHz-en, mely turbo módban egészen 3,5 GHz-ig felmehet. Munkáját 6 MB cache segíti, TDP értéke pedig 45W.

Grafikus kártya

Írnám ide a szokásos szöveget, hogy „két videokártya dolgozik a gépben, az integrált és…” de hoppá. Az Asus GL502-ben nincs integrált kártya. Vagyis biztosan van, hiszen az Intel® beleteszi a cpu-ba, de semmilyen formában nem jelenik meg hardver szinten. Láttunk már ilyet például a HP régebbi workstation gépeinél, ahol valamilyen hardveres probléma miatt nem tudták megoldani a vga váltást, ezért teljesen le volt tiltva az integrált kártya és mindig a dedikált vga ment. Itt is ez a helyzet. Hátránya ennek a magasabb fogyasztás és az üresjáratban történő erősebb melegedés, hiszen az 1070-es Nvidia kártya jóval többet fogyaszt, mint a cpu-ba integrált Intel® HD Graphics.

Le is lőttem a poént, a gép legfontosabb alkatrészéhez érkeztünk, az Nvidia Geforce GTX 1070-hez. Az 1070-es a második leggyorsabb kártya a 2016-ban megjelent Pascal termékcsaládból. 2048 pipeline található benne, órajele egészen 1670 MHz-ig felmehet, GDDR5 memóriából pedig akár 8 GB-ot is mellé lehet pakolni.  A TSMC által 16 nm-en gyártott chip kb. 20%-kal gyorsabb, mint a korábbi csúcsmodell 980M, fogyasztása 90-110 watt körül alakul.

A kártya teljesítménye röviden azt jelenti, hogy jelenleg nincs olyan játék, ami fullhd felbontásban kifog rajta, szinte minden játékot képes maximális részletesség mellett legalább 40-50 fps-sel futtatni. Ami majdnem kifog rajta, az a régebbi, optimalizálatlan játékok, mint például a World of Warcraft, bár 40 fps alá ott sem csökken a sebesség. A sláger címek alatt, mint a Witcher3 és a GTA5, simán bírja a folyamatos 60 fps-t.

Memória, háttértár, bővíthetőség

8 GB DDR4-es memóriát kapott a gép, mely a két bővítőhelyből egyet foglal el. A háttértárat egy terrabájtos HDD szolgáltatja, mely természetesen lassú és nagyon lassú. Ráadásul lassú is. Szerencsére van egy NVME bővítőhelyünk, ahova bepattinthatunk egy ssd-t. Fontos tudnivaló, hogy a gép már nem támogatja az m.2 ssd-ket. Így bár fizikailag az NVME csatlakozó kompatibilis visszafelé, ebben a gépben nem fogjuk tudni használni régebbi, m.2 ssd-nket. A gép szétszedése a szokásos: csavarokat kicsavarni, apró pöcköket valami lapos eszközzel szétpattintani. Az olcsóbb gépek kínlódásos szétszedéséhez képest a GL502-t viszonylag könnyű szétszedni, ha egyik oldalán engedtek a patentek, akkor szinte a kezünkben marad a gép alja. Persze ettől még nagyon óvatosnak kell lennünk, mert az apró karmocskák itt is vékony műanyagból vannak és könnyen törnek.

Hőmérséklet, zaj, üzemidő

Egész pozitív hangvételű lett eddig a teszt, az értékelésben mégis arról fogok beszélni, hogy miért nem annyira jó ez a gép. Mi más lehetne a buktató, mint a hűtés…

Kezdjük az üzemidővel: erős hardver, közepes, 62 Wh-s akku, nem várhatunk sok jót. Terhelve ez kb. 50 percet jelent, filmnézéssel, netezéssel pedig kicsivel több, mint 3 órát. Akkumulátorrol használva a játékot is elfelejthetjük, mert nagyon agresszív a gép energiagazdálkodása, a vga-t például nem engedi 50%-os órajel fölé menni, ez gyakorlatban azt jelenti, hogy egy 60 fps-es játék 25 fps-sel működik akkuról használva.

A hűtés zaja elfogadható tartományokon belül marad még terheléskor is. Nincs sivítás vagy más zavaró hang, csak a légáramlás hallatszik. Két ventilátor és három hőcső próbál megküzdeni a termelt hővel, sajnos kevés sikerrel. A szokásos Prime+Furmark tesztet nem is kellett lefuttatni, hiszen látszott, hogy már játékok alatt sem képes megfelelően hűteni az alkatrészeket a gép. GTA5 alatt 99 fokra melegedett a cpu, 91 fokig kúszott fel a vga hőmérséklete. A cpu többnyire tartotta a 2,6 GHz-et, de néha egy-egy mag órajele 800 MHz-re esett vissza és ez bizony azonnal látszott az fps-en is. A vga is közel a maximális órajel közelében ment, itt kb. 10% volt az órajel esés a túlmelegedés következtében.

Sajnos a tapasztalatok azt mutatják, hogy ezek a közel 100 fokos hőmérsékletek hosszú távon nem tesznek jót a belső alkatrészeknek, az ilyen gépek hamar a szervizben kötnek ki.

Értékelés

Pedig minden olyan jól indult… Van egy gépünk bitang erős hardverrel, jó kijelzővel, megfelelő bővíthetőséggel, parádés hangzással. A ház ugyan csak átlagos, de a célközönség nem fogja naponta hordozni a gépet, tehát elmegy. A billentyűzet is csak erősen átlagos vagy kicsit az alatti, de megint csak nem a napi 8 órát gépelő felhasználók a célcsoport. És akkor jön a hűtés és felborít mindent. Igaz, hogy az órajelvesztés minimális, de a gépben tomboló hőmérsékletek nem ígérnek sok jót hosszú távon. Talán érdemesebb lett volna úgy belőni a korlátozásokat, hogy a hőmérséklet megálljon 90 fok alatt és inkább a cpu meg a vga erejéből áldozni fel egy kicsit, 10-15%-os teljesítményesést jobban elvisel az ember, mint egy meghibásodó gépet. Aki esetleg mégis bevállal egy ilyen gépet, annak javaslom ennek a tesztnek az elolvasását és gyakorlati alkalmazását: Nagy hővezető paszta teszt.

A gép 2016 végén került a boltokba, akkori ára 500.000 Ft körül alakult, ami a hardvert tekintve kifejezetten jó ajánlatnak tűnhetett, hiszen a többi gyártó 1070-es vga-val szerelt gépe 6-700.000 forintért volt kapható. Jelenleg már 460.000 Ft körül hozzájuthatunk, ami még jobb ajánlat. Két év garancia jár hozzá, addig be van biztosítva a használója. Kérdés, hogy utána mi fog történni. Elmegy-e még pár évet, vagy belefuthat a tulajdonos a túlmelegedés okozta alaplapcserébe, ami alsó hangon is 150-200.000 forintos tétel? Esetleg egy zsanértörés, ami szintén elég kellemetlen és költséges dolog? Nem árt ezeket mérlegelni, mielőtt elcsábulunk egy ilyen gép felé.