Az abszolút csúcsmodellek többnyire a kompromisszummentességről és az ehhez kötődő prémium érzésről szólnak. Ebben a ligában játszik a Dell Latitude üzleti szériás Ultrabookja az E7440-es is, amit immáron mi is tesztelhettünk.
A Dell Magyarország segítsége és a Laptopszalon közbenjárása nélkül nem kaphattuk volna meg a Dell Latitude E7440-es tesztkészüléket. Köszönjük ismét!
Áttekintés
A tömegmodellek mellett mindig is szükség volt prezentálni az adott kor legszínvonalasabb technikai újításait egy-egy különlegességen, afféle demonstrációs céllal. Mivel mostanság az egyik legnagyobb igény az ultrabook, mint olyan, így kézenfekvő volt a Dellnek is lépnie és kihozni egy olyan üzleti felhasználásra szánt laptopot, ami még mindig tudja azt az érzést amitől prémium és üzleti lesz egy gép, de vékony és hordozható is egyszerre. Így lett külön család a Latitude E7000-es sorozata, amiből most az E7440-est néztük meg közelebbről.
A doboz tartalma
A borsos ár ellenére itt sincs púposra tömve a doboz: a már kicsit dizájnosabb töltő mellé kis kézikönyv és 2db lemez érkezett, amiknek mondjuk sok jogosultsága nincs, mivel előtelepített a gép. Egy másik háttértárra való cserénél esetleg felhasználhatóak később.
A külső
Az alapvető építkezés maradt, tehát a külső az a Latitude vonalra hajaz, az újabb Inspironos lekerekített stílussal a fedlapon, ami bizony alumínium, nagyon barátságos minőségben. Belül az egyen Latitude kinézet fogad, kijelző körül puha gumicsíkkal.
A külső valahogy ismerős, csak elhagytak a tervezőasztalon 1cm-t a vastagságból. Formai újdonság a gép oldalán alul lévő kis hullámos bemélyedés, amivel kecsesebbnek tűnik első pillantásra az asztalra helyezve. A többi, tehát a zsanér, tapadós műanyagok a csuklótámaszon és a fémek körben és hátul megmaradtak a régen megszokott stílusban. Ez nem baj, sőt! Én külön örülnék neki ha a Dell nem szeretne mindenáron újítani, amivel csak elrontja a jó részegységeket. Ami jó, azt nem kell megjavítani, ezért kellemes, hogy maradt a belső merevítés is, igaz, erősen megkurtítva, de azért még így is roppantul egyben van a masina.
Portok, ergonómia és beviteli eszközök
Elölről ultrabookosan nincs semmilyen port, szinte már anyag sem
Balról a szellőzőrostélyon kívül a kártyaolvasó és a SmartCard olvasó tűnik fel. Utóbbi nyilván vállalati környezetben lesz használatos
Jobbról a vezeték nélküli eszközök csúszkája, egy hang ki/bemenet egy 3.0-s USB és a Kensington zár helye
Hátul az RJ45-ös dugasz mellé érkezett még összesen 2db 3.0-s USB, egy miniDisplayPort, egy HDMI csatlakozó és a töltőcsatlakozó persze
Billentyűzet
A klasszikus nem szigetes Dell billentyűzetet helyezték el ebben a gépben is. Némileg mintha megrövidült volna a mechanika benne, illetve nem is annyira stabil lenyomás hatására mint a vastagabb elődökben, de valahogy mindig sikerül eltalálni minden gombot és még így is elegánsabb megoldás, mint a kényszerből szigetesre átépített Thinkpad billentyűzetek, amit a háttérvilágítással magyaráztak. Nos a rossz hírem az, hogy ez a konkurenciánál ment már régen is szigetes bontás nélkül, megy most is, 4 fokozatban kapcsolhatunk háttérvilágítást, ami homogén, szépen világít. A legfontosabb: fekvés közben lustálkodás során felvett fura pozíciókban sem szúrja ki az ember szemét 1-1 kikandikáló fényforrás, ami azért néhol előfordult más laptopoknál.
Kiegészítésként megjegyezném a külön gombokra helyezett hangerő és némítást állító gombokat is, amik háttérfényt nem kaptak ugyan, de még ez is ezerszer jobb, mint mikor fél kézzel átérhetetlen vagy kényelmetlen kombinációt kell alkalmazni. Ez is olyan amit sokan megszoknak inkább és belenyugszanak. Én kötelezővé tenném minden gépen, de ez nem így működik sajnos, engem ezzel is le lehet kenyerezni azért.
Touchpad
A touchpad az E6430-ban megismert, jól bevált darab. Anyagában nagyon kellemes, nem izzasztó bevonatos, méretre pont elég a felület nagysága is. Az alsó billentyűk halkan kluttyannak, megfelelő a billentési érzet és az út is amit megtesznek közben. Multi-touch és egyéb funkciók persze vannak, amiket testre is szabhatunk, ahogy nekünk kényelmes.
Van továbbá pöcökegerünk is, ami kicsit érzékeny és kevésbé jó, mint a Lenovo gyártmányúak, de nyilván megszokás kérdése ez is. A hozzá tartozó fizikai gombok (igen sajnos ezt ki kell emelnem aminek hiánya óriási gond, kedves Lenovo) ugyanúgy járnak mint az érintőpadhoz tartozók, a görgetés billentyűje pont fordítva van, mint egy Thinkpad esetében, de 2-3 hét alatt szerintem megszokható lenne.
Összességében a beviteli eszközök rendben vannak.
Hang
Üzleti gép és elég vékony is, csodák nincsenek. Elöl-alul jön ki a hangszórókból az “ütem”, ahhoz képest, hogy régen milyen volt a hangzás, ez szinte koncert, de a mostani teszt után következő gép rendes vaskosabb hangrendszerrel nyilván reggelire elfogyasztaná ezt. Filmezni, zenét hallgatni viszont nagyon jó.
Kommunikáció
Nos, itt van minden, mi szem-szájnak ingere: 2 csatornás módban is működő N-es Wi-fi, gigabites LAN, 4.0-s Bluetooth. Valamint ezek mellett ujjlenyomatolvasó és SmartCard olvasó is, gondolva az üzleti szekcióra. Nyilván minden flottul működött, ezek kiemelt fontosságú részek egy ilyen gépnél.
Kijelző
A kijelzőt meglátva arcomon az éjszakázás jelei rögtön elmúltak, szemem körül a ráncok kisimultak, újra úgy éreztem, hogy mégis lehet élvezettel hordozható gépeket tesztelni. A kívánságok sorban teljesítve tehát: FullHD felbontás, matt bevonat, IPS panel, nagyon széles betekintési szögek, remek fényerő és kontraszt, akár teljesen vízszintesig is hajtható kijelző, amit a zsanérok úgy megfognak, hogy lehet akár saroknál fogva is emelgetni, nem töri ki a gépházból a megjelenítő.
Valahol tényleg itt kezdődik az a szint ahonnan érdemes egy laptopot megvenni és használni kijelző ügyileg. Önmagában a hardver és brutális kiépítés nem sokat ér, ha amit csinálunk csak egy fakó valami, egy homályos paca. Legalábbis szerintem és azok szerint akik már használtak minőségibb kijelzőt. Remélem minél hamarabb elterjed a minőségi panel az alsóbb rétegben is, sokkal inkább örülnék neki, mint az érintőfelületes üveglapos megoldásoknak, habár ehhez a laptophoz is van ilyen opció, mint ahogy HD felbontású TN panel is. Kerüljük messziről utóbbit azt javaslom.
Bővíthetőség
Szinte botrányosan könnyű szerelhetőséget kapunk ultrabookokhoz mérten. A cserélhető akkumulátor még semmi, ezt kivéve 2 csavar eltávolítása után a fél gépet cserélhetjük, a hűtés kitakarítása pofonegyszerű lesz, a jelen esetben opciós HDD berakása is gyorsan lezavarható, 3G modem vagy mSata SSD is berakható, vagy tehetük újabb 8GB ramot a második slotba. Fontos kiemelni, hogy egyszerre a 3G modem és mSata SSD nem lehet a gépben, így dönteni kell ezzel kapcsolatban, bár ez legyen a legnagyobb gondunk, már ez is átlagon felüli teríték. A SIM tartó gyárilag integrálva van a vezetékekkel együtt természetesen.
Ami esetleg még megemlítendő az a billentyűzetbe került folyadék kivezető csatornája, ami elég ritka manapság, nyilván itt nem 1 korsó sörre kell gondolni, de bizonyos mértékig forszírozva a gép belsejébe nem kerül be a felborított pohár tartalma, így egy billentyűzet cserével és takarítással megúszhatjuk az eseményt.
Ha pedig még mindig kevés lenne a portok mennyisége, dokkolóval ezen gyorsan változtathatunk.
Tápellátás
A már 7537-nél látott kisebb-kerekített 65W-os töltővel érkezett a csomag, a végén fehér világítással. Utóbbi akit zavar egy kis szigetelőszalaggal tompíthat rajta, kikapcsolni sajnos nem lehet.
Itt emelném ki a hihetetlenül testreszabható töltési és energiafelhasználási sémákat, amik gyárilag is remekül működnek. Van például néma üzemmód ami sokáig kitartja a passzív üzemet, hűvösebb sémában a ventilátor jobban hűti a gépet, hogy ne melegedjen az ölünkben vagy a maximális terhelésest is választhatjuk, ami ordító ventilátor mellett ugyan de garantálja a throttling mentes használatot erős terhelés alatt is.
Az akkumulátor töltéséhez is szinte végtelen beállítási lehetőséget kapunk, a tárház kifogyhatatlan ebből a szempontból.
Garancia
Természetesen prémium termék mellé jár a prémium garancia is, a Dell NBD garanciája a helyszínen javítást garantálja 24 órán belül és akár 5 évre is bővíthető. Ennél többet nem is nagyon kívánhatna az ember.
Használatba vétel
A kényeztetés folytatódik tovább, hiszen Windows 8 Professional gyárilag előtelepítve jár, amiből a downgrade jog használatával megkapjuk a Windows 7 Professionalt, ez már a tesztelt gépen meg is történt. Minden driver és program a helyén volt, ami nem, azt a gyári Update kliens megoldotta. Minden egyébbel pedig fordulhatunk a Dell szoftveres központhoz ahol indíthatunk diagnosztikát, helyreállítást-javítást vagy a garanciát is ellenőrizhetjük akár.
Processzor
Vékony géphez mérten azért elég erősre sikerült a belső: processzorből legalábbis kitettek magukért, az Intel® Core™ i7 Processzor U szériájából az egyik legerősebb 4600U jelzésűt rakták bele, ami nagyjából mindent tud amit egy mai processzor tudhat: van Intel® vPro, ami hozza magával a Vt-x és Vt-d technológiákat, mellé titkosítások garmadát és minden létező egyéb olyan feature-t amit egy high-end processzornak tartalmaznia kellene. 2 magos használat mellett maximálisan 2.9GHz-et, 1 magos használatban pedig 3.3Ghz-et is képes kihozni magából Turbo használatával. Ezek mellé pedig alacsony fogyasztás is társul, persze csak egy bizonyos határon belül, mert 2 mag 4 szálas végrehajtás alatt azért tud termelni némi hőt, főleg ilyen órajelekkel megspékelve.
Rendszer teljesítmény
A gyári kiépítés lehetne 2.5″-os HDD és mSata SSD kombinációja is, a nálunk járt gép “szerény” volt és egy 128GB-os mSata SSD-vel megelégedett, 8GB DDR3L-es RAM társaságában. A memória 16GB-ig bővíthető, a HDD és SSD pedig gyakorlatilag a technika mai szintjéig, ami azért lassan már 500GB-os mSata SSD-t és 1TB fölötti HDD-t jelentene, igaz, borsos áron. A sebességgel nincs gond, a rendszer hasít, mint Gordon feszítővasa. Az értékek egy HDD-s laptop 4x-es tempóját hozzák, ehhez mérten itt nem volt akadás a HDD lasússága miatt.
Grafikus kártya, játék teljesítmény
Ilyen kiépítés és métert mellé dGPU nem nagyon férne bele az összképbe, melegedés szempontjából sem, valamint ugye ez nem egy játékos gép. A gyári HD4400 apróbb dolgokhoz azért elég, sőt, nem is olyan régi nem kifejezetten gépgyilkos grafikával megáldott MMO is elfut, nyilván az alapok, mint FHD film lejátszása vagy ezek megjelenítése külső megjelenítőn gond nélkül kivitelezhetőek.
Hőmérsékletek, melegedés, zaj
Itt jön a kompromisszumos rész, vagyis milyen vékonyság/méret mellett lehet még hűteni ilyen erős processzort megfelelően, úgy, hogy a hangerő sem lesz túl bántó. Nos, netezés és olvasgatás alatt a csendesebb profillal maximum alapjáratig ment fel a fordulatszáma a ventilátornak, közepesen átmelegítve a gépet, de még nem volt gond a használattal. Intenzívebb hajtás alatt azért már lesz hangja a szélkeréknek és termelődik hő is rendesen, ami fokozva a terhelést egyre hangosabb lesz, teljes fordulatszám mellett elég hangos lesz a hűtés. Hosszabb távon a magas sivítás miatt elég bántó is. Nem ez lesz a leghalkabb és leghűvösebb gép a piacon, én a racionalitás szellemében egy i5-ös modellt választanék, az talán kellemesebb ilyen szempontból.
Az akkumulátoros üzemidő legnagyobb ellensége a súly. A tesztelt változatban egy elméletileg 47.5Wh-s akkumulátor volt, ami gyakorlatban egy picivel ez alatt tudott. Ehhez mérten egész kellemes érték jött ki a fogyasztási tesztből. Természetesen lehetne ezt növelni a csúcstartó Inspiron 7537-esig is, csak ugye akkor nagyobb akkumulátor kellene ami hozza a nagyobb terhet. De legalább cserélhető, tehát egy második tartalék akkumulátorral az üzemidő duplázható.
Értékelés
Milyen verdikt mondható el egy olyan laptopról, ami egy régebbi kor szellemében próbál meg modern lenni? Leginkább semmilyen, mert nagyon nehéz objektívnek maradni. Amellett is, hogy ez az átlag embernek egy elég megközelíthetetlen árszint (sajnos) mifelénk is.
Önmagában ez egy csodálatos szerkezet, meg van benne szinte minden amire egy embernek szükség lehet, sőt még több is. Fentebb lépve az üzleti szektorba, ahol egyébként versengenie is kéne a típusnak, ott vannak a konkurensek: a HP és a Lenovo. Ők is küzdenek az elemekkel és magukkal egyaránt. Amiért a Dell talán kiemelkedőbb, az a régi hagyományok tiszteletben tartása és megőrzése, a katonás rend és ragaszkodás a jóhoz. Sajnos ők sem tudják legyőzni a fizikatanárokat, tehát a gép melegszik és hangos teljes terhelésen, masszivitásában sem tudja azt, amit egy 3cm vastag régebbi komolyabb notebook. Viszont talán még pont az a kompromisszum ami még beleférhet egy üzleti szférában, ahol a megjelenésre is adnak, ugyanakkor nem tehetik meg, hogy egy széthulló és korlátozottan használható gépet vegyen magának egy középvezető akár, nem beszélve az abszolút felsővezetésről.
Ha egy jobb hűtéssel sikerülne egy hasonlót produkálni, gondolkodás nélkül sütném rá a következő gépem címkét, igaz, az E7240 még nem volt nálam az még talán tudhat valamit.
Mulder
Ajánlott cikkek:
– Milyen notebookot / laptopot vegyek?
– Hogyan használjuk notebookunkat / laptopunkat?
– Turbózd fel laptopodat és válts SSD-re!
– Játék notebookon: erősebb videokártyát vagy jobb processzort válasszunk?
– HDD vs SSD vs SSHD: Melyiket válasszam?
Hasznos cikkek:
– A Laptop akkumulátorokról és használatukról
– Rendszeres időközönként tisztítsuk ki (és meg) laptopunkat!
– A laptop kijelzőkről nagy általánosságban
Szerkesztőségünk segítsége olvasóink részére:
– Segítünk első notebookod kiválasztásában!
