A tesztelt gép beszerzésében a Laptopszalon segédkezett, mely megtekinthető és kipróbálható a Laptopszalon Budai üzletében. 

Laptopszalon Buda

Cím: 1024 Budapest, II. ker., Lövőház u. 12. fsz. 1/d
Nyitva tartás: H-P: 10:00 – 19:00; Szo.: 10:00 – 18:00; V: Zárva
Tel: 20/612-1111

Áttekintés

A Lenovo Y szériás gépei már jóideje jelentik az optimális gépet azoknak akik a legnagyobb 3D teljesítményt szeretnék megkapni jelentősebb minőségi kompromisszumok nélkül. No és persze az ár is fontos tényező, ami a most éppen futó Y510p-nél már igencsak megszelídült. A fejlődés viszont nem áll meg, újabb grafikus egységek és erősebb processzorok kerülnek majd az átalakított karosszériába. Ennek első hírnöke ez a konfiguráció, ami nagyon erősen bétás jellegű bemutató darab, így a lentebb közölt eredmények és benyomások még nem 100%-ig ültethetőek át a későbbi szériagyártású változatokra. Viszont irányadónak mindenképpen jók.

A doboz tartalma

A doboz tartalma tekintve, hogy egy bemutató darabról van szó a minimális szintre lett zsugorítva, nyilván 1-2 plusz zacskó és esetleg telepítő DVD belefér majd a keretbe, de nem is ez a lényeg, eddig sem az esetleges plusz extrák miatt kedvelték ezeket a gépeket. Sokkal inkább maga a “nyers vas” volt a vonzó.

A külső

Alapvetően a design maradt, tehát sötétszürke-fekete a gép főbb burkolata, valamint pirosas betétekkel fokozza a látványt a dizájn részleg a hangszóróknál, mélynyomónál és a billentyűzetnél. Apró figyelmesség, hogy még az USB3.0 csatlakozói is pirosak lettek a szabvány kék helyett. Némileg változott a külső és belső anyagválasztás is. Kívül egy keresztben szálcsiszolt felület váltotta a sima szálhúzottat, ami új és egyedi megoldás, jár a piros érte. Grátiszban a fedlap valóban alumíniumnak tűnik és az alsó dekli is hasonlóan könnyűfém lehet. Belül az eddigiektől eltérően immáron a régebbi Thinkpad tulajoknak már ismerős csúszásmentes, puha borítás köszön vissza, szinte teljesen hasonló található az Alienware gépekben is már jóideje.

Szintén hasonló lett a kijelző kialakítása is a lecsapott sarkokkal és úgy az egész belső engem nagyon emlékeztetett E.T. kedvenc gépeire, még a touchpad is mintha örökölt volna valamit a másik márkától. A kijelző kerete viszont továbbra is fényes lakkos felület ami szépen gyűjti a koszt és a karcokat, erre oda kell figyelni.

További lényeges különbség, hogy eltűnt az SLI kialakítás, jobb oldalon bizony nincs optikai meghajtónak hely, így a második VGA-t is hiába keressük. Helyette 1 darab, de erősebb egység cserélte fel a 2 különálló GPU-t, ami nem feltétlenül baj. Jóval könnyebb és vékonyabb lett így az egész ház, ami érezhető is a hétköznapokban.

Portok, ergonómia és beviteli eszközök

Elöl a visszajelző ledek a gép állapotáról, az akkumulátorról a touchpadről és a HDD-ről

Jobb oldalon egy S/PDIF és egy hagyományos jack csatlakozó, kártyaolvasó, 2.0-s USB és Kensington zárhely 

Bal oldalon a töltő csatlakozó, Ethernet, HDMI és 2db 3.0-s USB sorakozik

Hátulról egészen pofás lett, de ezen kívül semmi érdekes

Billentyűzet

Némileg változott a billentyűzet is. No persze itt nem az UK/US kiosztásra gondolok -hiszen nem magyarországi a gép- hanem a mechanikában történtek változások. Az U430p-ben már találkoztam ezzel, kissé rövid úton járnak és kemény is maga a felület. A gépelési élmény sokkal ugyan nem lett rosszabb, véleményem szerint az előző jobb volt ebben, de itt is egységesítenek és erre esett a választás gondolom. 2 fokozatban állítható a háttérvilágítás ezúttal is, van numerikus rész is és egyébként a borítás is megfelelően csúszásmentesített.

Touchpad

Egy kis változás ide is jutott, maradt a nagy méret és a jól csúszós anyagból készült felület, de az alsó sarkoknál lévő mechanika finomabban jár, halkabban kattan. Ez egy kifogásolható pont volt régebben, szóval fejlődünk szép lassan. Multi-touch természetesen van, működik is ahol kell és ahogyan szeretnénk.

Hang

Ide is jutott a jóból, a két oldalt lévő hangszórókat most már az üres helyet kihasználandó egy mélynyomó is bekerült a rendszerbe. Elég jót lehet így már dübörögtetni a játékok alatt, de azért hangnyomásversenyre ne ezzel nevezzünk be. Egy 25 négyzetméteres szobában amúgy kiváló muzsikáltató volt, kisebb asztali rendszerek ellen tökéletes fegyver. Aki esetleg mégis szeretne fentebb lépni minőség/hangerő téren, annak remek hír, hogy került egy S/PDIF csatlakozó is oldalra, így adott a csatlakoztatási pont egy jobb házimozihoz vagy egy high-end fejhallgatóhoz is.

Kommunikáció

Ide a megszokott triumvirátus került: Gigabites Ethernet, 4.0-s Bluetooth és N-es kétsávos Wi-Fi az Intel® 7260-as kártyájától. Jelerősség szempontjából sok tesztet nem tudtam végezni idő szűkössége miatt, de egy átlagos lakásban biztosan elég lesz mindenhol a kakaó.

Kijelző

Ráncfelvarrás gyanánt a Lenovo ide ugyan beígérte az UHD kijelzőt, azonban be kellett érnem az “alap” FullHD változattal, nyilván aki igényli majd megveheti a nagyobb felbontásút is ha a boltokba kerül. Ez jelen esetben egy TN panel volt a már említett 1920×1080 pixeles felbontással, oldalról elfogadható betekintési szögekkel, felülről és alulról mondjuk azért elég szépen rombolta az élményt az invertálódás-fehéredés. Egy fokkal szebbre emlékszem az Y510p-s változatokból, de valószínűleg ennek oka lehet a félig fényes bevonat is, amiből már kaphattunk ízelítőt mostanában. Ez egy fényes kijelző amire mintha utólag húznának rá egy matt réteget. Ez jót tesz a színeknek, és a fényben való láthatóságnak, cserébe azért fényerőt és betekintési szöget veszítünk, kicsit ködösebb lesz a kép, mint amikor egy picivel eltekerik a dioptriát egy fényképező keresőjén körülbelül. Ami még mindig nem rossz, de nyilván egy jobb IPS kijelzőt elfogadnék lassan. Az UHD-val ellentétben itt viszont könnyebb dolga lesz a videokártyának, ami azért némileg maszkolja a hátrányokat.

A zsanérok nem kiemelkedően jók, de fogják fixen a kijelzőt és elég szép szögben engedik nyitni is azt. Tipikusan nem ez a gép amivel kijelzőnél fogva fogunk demózni, hogy mennyire erős a kialakítás, de ilyen konzumer szinten megteszi.

Bővíthetőség

Itt is az U430p-nél látható megoldást vetették be, tehát kevesebb mint egy tucat csavar kitekerése után egyszerűen lejön az alsó rész. Ezt imádni fogják a szervizben dolgozók, főleg azok, akik törtek már el 1-2 esetleg 10-20 kis patentet. Belül szép rendben sorakoznak a részegységek, a csuklótámasz alatt az akkumulátor mellette a cserélhető HDD. Közös hűtéssel a videokártya és a processzor, amiknek külön ventilátor jutott, így csak akkor indul be a kisebbik rotor, ha valóban szükség van rá. Szerelhetőségből tehát jelesre vizsgázott a gép.

Némileg viszont elkeserítő, hogy abszolút nem tudunk HDD mellé beilleszteni SSD-t háttértárat, így a sebesség megszállottjainak mindenképpen meghajtócserét kell eszközölniük, vagy a gyárilag létező opciókból egy ilyet választani.

Tápellátás

Egy 135W-os tápegységgel etethetjük a gépet ami tekintve a szépen felduzzasztott processzort és a grafikus alrendszert várható is volt.

Garancia

Immáron hazai garancia jár a Lenovo IdeaPad gépeihez is, bővebben itt olvashatunk a részletekről. A garancia időtartama, mint ahogyan az ár is, még a ködben van, reméljük itt is 3 évet kapunk gyárilag.

Használatba vétel

Gyakorlatilag készen kaptam a gépet, így sokat nem kellett tennem a beüzemeléshez. Az előre telepített rendszer jól működött, a driverek is frissek voltak, ez annak fényében, hogy 3 nap alatt kellett véghez vinni a komplett tesztidőszakot igencsak jót tett. Jó hír, hogy 15 perc alatt teljesen gyárira visszaállítható a rendszer mindenestől, így nem kell szenvedni különféle telepítésekkel és hasonlókkal.

Processzor

A tesztelt gépben egy afféle gyári tuningos Intel® Core™ i5 Processzor-ös processzor dühöngött, pontosabban egy 4200H jelű, ami gyakorlatban egy emelt órajelű 4200M-et takar, 2.8GHz-es magonkénti órajellel, 1 magos használatban pedig a 3.4GHz is elérhető. Természetesen ez is képes 4 szálon dolgozni ahol ez támogatott jelentősen gyorsítva a munkát. Fogyasztási mutatói nyilván kevésbé kedvezőek, 47W-os TDP osztálya elég magas, így sejthető az erősebb melegedés és a fogyasztás is. Viszont a magas órajelekből a kevésbé optimalizált programok tudnak némi pluszt meríteni, ami olykor talán jelenthet némi előnyt egy esetlegesen alacsonyabb órajelű i7-es de 4 magos változathoz képest.

Rendszer teljesítmény

A jelenlegi konfigurációt 4GB DDR3L-as memóriával és egy 500GB-os Western Digital HDD-vel kaptuk, a tesztekhez egy 4GB-os modult még elhelyeztem a gépben a biztonság kedvéért, gyanúsan így lesz gyárilag is. Valamint várható az SSHD-s verzió is. Utóbbira szükség is lesz, a HDD nagyon erősen visszafogta a gépet. Ennek vonzataként hangja szinte egyáltalán nem volt, de szinte biztosan nem ezzel a felállással kerül forgalomba a végső változat így ez részletkérdés. A sebességre vágyók egyből SSD-re cserélik úgyis, amit tudok is ajánlani mindenkinek.

Grafikus kártya, játék teljesítmény

Figyelem!!! A most már piacon lévő Maxwell alapú GTX 860M változat tesztje lentebb található, amit külön Update bekezdésbe helyeztünk!

A processzorba integrált HD4600-as GPU teszi a dolgát a mindennapi rutinokban, ha az erő is kellene, akkor az nVidia GeForce GTX860M-je száll a ringbe. Ez egy meglepően erős kártya ami fiatalságához képest azért elég szépen odapirított a 755M-es elődnek, volt olyan játék ahol szinte megfogta a 755M SLI-t is, ami azért nem semmi teljesítmény.

Következzen tehát egy kis 3dmark13:

A tesztelt játékok és egy kis összehasonlítás:

Bioshock alatt medium grafikán megtáltosodott az új kártya, a 755M SLI szintjét is hozta ami nem semmi. Ugyanezt tudta tartani a Battlefield 4 alatt is, de jellemzően 15%-al lett csak lemaradva az SLI-s Y510p-től.

Bioshock alatt továbbra is szárnyal a kártya, a többi esetben is maradt a 15%-os differencia a legtöbb esetben.

Végül ultra beállításokon is sikerült lecsapnia a 755M SLI-re a GTX860M-nek, a COD: Ghost kivételével bravúrosan ott lohol a régebbi SLI verzió nyakában.

Jól látható tehát, hogy 1 kártyás rendszernél csúnyán kikap már most is a régebbi rendszer, de olykor még a dupla kártyás verzió sincs biztonságban. Ez nagyon meglepő fordulat ekkora különbségre még én sem tippeltem mielőtt belekezdtem a tesztelésbe.

2014.10.09. UPDATE!!!

Közben elérhetővé váltak a Maxwell architektúrás változatok is, amik GDDR5-ös memóriával és 4GB VRAM-mal vannak felfegyverkezve. Nem komoly fejlesztés teljesítmény fronton, de mindenképpen tartogat(hat) meglepetéseket. Erről a változatról is elkészültünk a játékos bemutatóval:

3DMark eredmények:

Hatalmas előrelépés itt nem történt, mivel a tesztelt készülék jelen esetben i7-es processzorral volt felszerelve valamint 16GB memóriával, így csak a grafikus rész pontszámai mérvadóak, ahol akkora kiugróan nagy eltérés nincs.

Szinte pontosan ugyanazt kaptuk, mint a Kepleres változattal, hibahatáron belüli az eltérés, 1-2fps csupán.

Ugyanez mondható el a Crysis 3-ról is átlagban, viszont a minimum fps azért elég erősen emelkedett, és a leginkább játékélmény-romboló hatás az a hirtelen fps drop. Itt tehát van valóban fejlődés, nem is kevés.

Szintén hibahatáron belüli végzett a BF4 is, 2-3fps-en belüli növekmény jött össze optimális esetben is.

Régebbi tesztjeinkben ez a játék még nem szerepelt, a teljes benchmark futása alapján némi játékkal is ellenőrizve valóban kijelenthető, hogy az újabb Metro is játszható marad FullHD felbontásban Magas részletességig. Efölött azonban erősebb fegyveres harcokban elfogyhat az erő és jöhet a szaggatás.

Szintén újabb játékunk a listában, bátran tekerhetjük a beállításokat, mindig lesz tartalékunk, még integrált videokártyával is el lehet poroszkálni alacsony beállításokon.

Az Infinite eddig is jól futott közepes gépeken, lassan pedig a legszebb képminőségen is elérhetjük a 60fps-es limitert, a minimum határt már programozási gondok befolyásolják.

Végül pedig egy összehasonlítás a két videokártya között, igaz, a driverek ebben az esetben sajnos nem egyeznek meg, a processzorok sem, viszont nagyon erősen GPU limit van mindegyik játékban így ez nem számít.

Összegezve tehát örülhetünk, végre egy olyan fejlesztés került ki, amelyik tényleg csak pozitívumokat adott és gyakorlatilag semmilyen negatívat. Nagyjából a mostani értékek birtokában merném kijelenteni, hogy az Y510p SLI verzióját is magabiztosan tartja a noti játékokban. Mindezt sokkal, de sokkal halkabban és hűvösebben.

Ami pedig felettébb érdekes, hogy az MSI GE60 / GE70-ben lévő Maxwell architektúrás Nvidai GTX 850M szinte ugyan azokat az FPS számokat produkált, mint a szintén Maxwell architektúrás Nvida GTX 860M (4GB) a Lenovo IdeaPad Y50-70 -ben. Sőt! A Kepler-es GTX 860M-et (2GB) bőven meg is verte. A fentiekre viszonylag egyszerű a válasz! Az MSI GE60 / GE70-ben lévő Maxwell architektúrás Nvidai GTX 850M lényegében csak órajelkülönbségben tér el a Lenovo-ba szerelt Maxwell architektúrás Nvida GTX 860M-től (4GB). 

GTX 850M (Maxwell 2GB) / GTX 860M (Maxwell 4GB)

Hőmérsékletek, melegedés, zaj

A gép erős. Tehát ez fokozott hang és hőtermeléssel jár. Csak egy kis alapjárati netezős-filmnézős szinten ez nem gond, alig érezhető a bekapcsolt állapot, csendben és hűvösen teszi a dolgát az Y50. Terhelésre azonban beindul mindkét ventilátor és elkezdi a fűtést a kazánház: a 860M is tekintélyesen fogyaszt a processzor mellett, így az akkumulátort nagyon gyorsan el tudják fogyasztani. Ahogyan a hűvös levegőt is, igaz, immáron a kijelzőnél fújja ki a meleget a rendszer és középen forrósodik csak a ház. A széleken sokkal kevésbé markáns a jelenség, de azért nem ölben játszós ez a konfig sem, nem is arra való. Egyébként a helyzet nem vészes, volt már sajnos olyan gép is kezemben ami sokkal gyengébb volt és tudott ennél melegebb is lenni. Throttling mindösszesen a processzor turbo órajelét érintette egyébként tartósan tudta tartani a 2.8GHz-et ami azért szép előrelépés.

Értékelés

Verdiktet még nem feltétlenül mondanék, inkább csak elemeznék kicsit, hiszen ez még egy gyakorlatilag forgalomban nem létező géptípus, bár szinte 100%-os.

Nekem jobban tetszik az új dizájn és anyagok, egyedül a billentyűzetet érzem visszalépésnek és talán a kijelzőt sorolhatnám még ide, de nyilván az opciós UHD változattal ez is megoldódik szélsebesen. Kellemesebb a vastagság, jobb a hőelosztás és a szerelhetőség, valamint talán a konfiguráció is kiegyensúlyozottabb. Egy jó árral megtámogatva teljesen jól illeszkedik majd a termékpalettába az új generáció is, reméljük a végső gépek is legalább annyira egyben lesznek, mint a tesztpéldány.

Az akkumulátoros üzemidő kicsit karcsú, ezen lehetne csiszolni még egy keveset (processzor fronton főleg, de ez sajnos ilyen máshol is) és a teszt közben felbukkanó kisebb parajelenségeken is, de ezt nem róhatom fel egy ilyen gépnek. Ez jelen esetben a nehezen nyitható ethernet portot és a néha villódzó billentyűzet világítást jelentette mindössze és talán a néha megfagyó kurzort, de a tekintélyes mennyiségű program ami fel volt telepítve ezt szinte hozta magával.

Szummázva: akinek Y510p-je van nem feltétlen éri meg majd váltani, de akinek régebbi gépe van, esetleg szeretne kicsit hordozhatóbbat és nem annyira high-end belsőt kombinálni, mindenképpen megfontolandó lesz, főleg, hogy még egy picivel erősebb változatok is befutnak majd.

Mulder

Ajánlott cikkek:

– Milyen notebookot / laptopot vegyek?

– Hogyan használjuk notebookunkat / laptopunkat?

– Turbózd fel laptopodat és válts SSD-re!

– Játék notebookon: erősebb videokártyát vagy jobb processzort válasszunk?

– HDD vs SSD vs SSHD: Melyiket válasszam?

Hasznos cikkek:

– A Laptop akkumulátorokról és használatukról

– Rendszeres időközönként tisztítsuk ki (és meg) laptopunkat!

– A laptop kijelzőkről nagy általánosságban

– Pixelhiba a notebookoknál

– Üzleti notebookok előnyei

Szerkesztőségünk segítsége olvasóink részére:

– Segítünk első notebookod kiválasztásában!