Bevezető

Újabb játékra szánt MSI notebook járt szerkesztőségünkben, a korábban már tesztelt GT60-as nagytestvére, a GT70 Dominator – a tesztelésre használt gépet ezúton is köszönjük a Laptopszalonnak, mely megtekinthető és kipróbálható a Laptopszalon Budai üzletében. 

Laptopszalon Buda

Cím: 1024 Budapest, II. ker., Lövőház u. 12. fsz. 1/d
Nyitva tartás: H-P: 10:00 – 19:00; Szo.: 10:00 – 18:00; V: Zárva
Tel: 20/612-1111

Anyaghasználat és összeszerelés

Első ránézésre örömmel vettem tudomásul, hogy az MSI régebbi gépeivel szemben most már szolidabb, és letisztult dizájnú gépet tett le az asztalra. A fedlap matt műanyag és szálcsiszolt alumínium kombinációja, nyomásnak is jól ellenáll méretéhez képest, közepén pedig egy Gaming Series logót találunk, melyen bekapcsolt kijelző esetén a háttérvilágítás fénye tűnik át.

A kijelzőt felnyitva elsőként a zsanér feszességét érezzük, szerintem jól eltalálták, stabilan és billegés nélkül tart, és egészen nagy szögben, nagyjából 150 fokig nyitható. Nagy örömömre a kijelző körül matt műanyagot találunk, egyedül a webcamera köré került fényes felület. A billentyűzet esetében már nincs ekkora szerencsénk, ezt ugyanis lakkozott műanyag övez – számomra értehetetlen módon. A csuklótámasz szintén szálcsiszolt borítást kapott a ‘steelseries’ jegyében, bár az én preferenciám itt a gumírozott műanyag, a kinézettel itt sincs problémám. (A képen látható fólia a lakkozott felületeket hivatott védeni).

A fenéklemez szintén műanyag, rajta pedig találunk egy méretes szerelőnyílást, ahol a komponensek nagy részéhez hozzáférnénk – ha nem lenne matricával fedve az egyik csavar, így csak szerződött partner nyúlhat bele. A döntően plasztik kivitel ellenére a stabilitással a legkisebb probléma sincs, kellően masszív a váz, nem tekeredik, nem horpad sehol.

Végül érdemes megemlíteni, hogy itt nem egy filigrán ultrabookkal állunk szemben, az 5 és fél centis vastagság és majd 4kg-os tömeg tekintélyt parancsoló külsőt eredményez – hordozásra viszont közel alkalmatlan, sokkal inkább a szállítható asztali PC jelző illik rá. A vastagságra viszont szükség is van, mert a később részletezett hardvert hűteni is kell, amihez méretes bordák kellenek:

Csatlakozók

Csatlakozók garmadája áll rendelkezésünkre, gyakorlatilag minden megtalálható rajta, amire ma szükség lehet.

Elölről nézve még egészen szolidnak tűnik, átlagos vastagság, és néhány visszajelző LED – csatlakozó egy darab sem.

Oldalról nézve szembesülünk viszont a rideg valósággal, az 55 mm-es magassággal. Az oldalsó hűtőnyílástól kezdve az alábbi csatlakozókat látjuk: Always-on USB 3.0, USB 3.0, kártyaolvasó, USB 3.0, illetőleg a 4db jack csatlakozó, ami S/PDIF kompatibilis.

Jobbról nézve 2 db USB 2.0-t, továbbá a DVD meghajtót találjuk. Az oldalsó kiosztást szerintem eltalálták, viszont az elhelyezés nem a legkényelmesebb, ugyanis szemből és felülről nézve (azaz ahogy használat közben látjuk), a csatlakozókat eltakarja a csuklótámasz pereme, ami túllóg fél centiméterrel az oldalsó burkolaton. Mutatós, de nem praktikus.

Örömmel vettem tudomásul, hogy a hátulsó teret sem hagyták kihasználatlanul, ide került Kensington zár, a töltő és a hálózati csatlakozó, D-SUB és HDMI, végül utóbbi kettő között lelhető fel egy igazi kuriózum is, mini Display Port.

Kommunikáció

A gyártó játékosok igényeire való tekintettel alacsony késleltetésű, minőségi hálózati elemeket épített be, egészen pontosan a Qualcomm Killer DoubleShot konfigurációját, ami a Killer E2200-as Gbit-es Ethernet modult, illetőleg a Killer Wireless-N 1202 a/b/g/n WiFi-t foglalja magában. Bluetooth-ból 4.0-t kapunk.

Beviteli eszközök

Ahogy számos vicc is kezdődik, van egy jó és egy rossz hírem – kezdjük az utóbbival.

A billentyűzet kiosztását az MSI-nek valahogy rendszeresen sikerül elbaltáznia, és sajnos ezzel a billentyűzettel találkozhatunk az összes mostani gépüknél. A rendelkezésre álló hely nagy részét ugyanis az indokolatlan méretű Tab, Caps Lock és bal Shift töltik ki (ez utóbbi valami ködös okból kifolyólag nagyobbra sikerült, mint az Enter), így az ‘Í’-nek nem jutott hely a szokásos pozícióban (a Space mellé került), továbbá az ‘Ű’ is egy sorral feljebb csúszott az ‘Á’ mellől.

Ezek végül is megszokás kérdése, de hogy a ‘Home’ és ‘End’ gombokat csak Fn kombinációval érjük el (mert valakinek az a remek ötlete támadt, hogy egy billentyűre kerüljenek a PgUp és PgDn gombokkal), arra szememben nincs bocsánat. Ha mindezekkel meg tudunk barátkozni, akkor egy kifejezetten kényelmes klaviatúrát kapunk (nyomáspontot és a billentyűutat jól eltalálták), kopásálló bevonattal, 3 mezőben, 5 különböző színben pompázó háttérvilágítással. A háttérvilágítás vezérléséhez külön program tartozik, az előre beállított sémák között pedig érintőgombbal tudunk váltani.

A touchpad egy kifejezetten jól sikerült darab, kellően nagy, jól csúszó felülettel, pontos irányítással és jól funkcionáló többujjas gesztusokkal. A gombok könnyen, és relatíve halkan járnak – a díszítésük az én ízlésemnek már picit sok, de kétség kívül illik a gép dizájnjába.

A webkamera átlagos képességű, teszi a dolgát, mellé pedig dupla mikrofont kapunk, ami beszélgetésre tökéletesen alkalmas.

Kijelző

Ha az árcímkét nézzük, akkor szerintem teljes joggal várhatnánk IPS kijelzőt, de ilyen téren sajnos csalódnunk kell. Miután ezen túltettem magam, sok rosszat nem tudok róla mondani: a színek  a prémium kijelzőkhöz szokott szemnek talán kicsit hidegek, fakók, de TN viszonylatban vitathatatlanul szépek, a kontraszt tisztességes és a betekintési szögek is élhetőek. Nagy mértékben csak alulról invertálódik a kép, fentről, illetve oldalról nézve kicsit torzul a szín, de összességében stabil. A fényerő jó, és nagy örömömre finom, mattított bevonatot kapott.

Hangszórók

Sound by Dynaudio, olvashatjuk a baloldali hangszóró mellett – a két hangszóró és az apró mélynyomó notebookos viszonylatban kifejezetten jó szól, egy szobát kellemesen meg lehet vele tölteni zenével, ha nem az a célunk, hogy remegjen az ablak a basszustól.

Hardver

A szó szoros értelmében legerősebb pontjához érkeztünk a GT70-nek. Negyedik generációs Core™ i7-es processzora 4710MQ névre hallgat. 4 magon 2,5 GHz-s alap órajellel rendelkezik, melyet Turbo boost segítségével a TDP és a hőmérséklet függvényében egészen 3,5 GHz-ig képes emelni 1 magon, 3,4-ig 2-n, és 3,3 GHz-ig 4 magon – én általában az utóbbival találkoztam, ráadásul ezt stabilan és hosszú távon, még extrém terhelés mellett is képes tartani.

Videokártyából a teszt írása közben az elérhető legerősebb egykártyás megoldást kapta, a Kepler architektúrára épülő GTX 880M-et, mely az 1536 shader részegységével, 4GB GDDR5-ös memóriájával, továbbá közel 1GHz-s boost órajelével asztali fronton is tisztességesen megállná a helyét, csupán órajelben marad el a GTX 770 asztali GPU-tól, ami pedig szintén nem egy kispályás kártya. (Azóta már bejelentették az új csúcskártyát, a Maxwell-es GTX 980M-t). Külön kiemelendő, hogy MXM foglalatban kapott helyet, így a vállalkozó kedvűek később akár cserélhetik is:

A tesztelt példány ‘csupán’ 8GB memóriával került hozzám, 1db 8GB-os modullal, ami 3 másik társával egészen 32GB-ig bővíthető, ha valakinek extrém igényei vannak.

Természetesen a játéktesztek sem maradtak el, és ahogy egy ilyen szörnyetegtől elvárhattuk, nem is kellett sok kompromisszumot kötni. Watch Dogs-ban kellett visszavenni a maximálisról a beállításokat, illetve Crysis 3 sem futott tökéletesen az esős helyeken Ultra beállítások mellett, de ez talán még emészthető.

Háttértár

Az igazat megvallva rég láttam már notebookban 7200 RPM-es HDD-t, 1GB-osat pedig egyáltalán nem. Winchestereket tekintve egy egészen gyors darabról van szó, de félreértés ne essék, ez a gép leggyengébb pontja (még a billentyűzetet is alulmúlja), mivel sebességében nagyon visszafogja a gépet.

Hiába a 4 magos, 3,3GHz-s processzor (ami asztali viszonylatban is derekasan megállja a helyét), mindennapi felhasználás során egy 2 magos, szintén 3,3GHz-s gép SSD-vek köröket ver rá sebességében. Aggodalomra azomban semmi ok, mert bár gyárilag SSD-s verzió itthon nem kapható, a második 2,5″-es helynek köszönhetően egyszerűen bővíttethetjük boltban egy SSD-vel.

Üzembe helyezés, szoftverek

Le a kalappal. A kézikönyvek között keresgélve találjuk meg a géphez mellékelt 2db DVD-t, melyen a Windows 7-hez (!!!) és 8-hoz való drivereket tartalmazza, ráadásul igen elegáns módon, automata telepítővel. A lemezen található programot a Windows telepítése után futtatva kényelmesen (és bár nem túl gyorsan) feldriverezi a gépünket, mindenféle egyéb beavatkozás nélkül. Finom.

Kapunk még néhány spéci szoftvert is, mellyel a hálózatokat menedzselhetjük, a billetnyűzet háttérvilágítását szabhatjuk testre, illetőleg a rendszer monitorozhatjuk – ugyanezekkel már találkoztunk a GT60 esetében is.

Üzemidő, tápegység

Ha épp nincs kéznél a 76 dekás, 180W-os téglánk tápunk, akkor egy 87Wh-s telep dolga a szörnyeteg életben tartása, ami nagyjából 5-6 óra irodai használatra, 4 óra filmezésre elegendő, köszönhetően az nVidia Optimus megoldásának. Játékra ekkor nem túlzottan alkalmas, mert egyrészt a GPU csökkentett órajellel fut, másrészt még így is képes háromnegyed óra alatt lemeríteni az akkumulátort.

Hőmérséklet, hűtés, zaj

Kezdjük a zajjal. Sajnos a hűtés üresjáratban is folyamatosan megy, így sok más mostani géppel ellentétben itt le kell mondanunk a passzív üzemről böngészés, office használat mellett. Szerencsére ekkor még inkább csak halk súgás, mindenféle kellemetlen komponens nélkül, ez így még teljesen emészthető. Játék közben már teljesen más a helyzet, ekkor már rendesen megjön a masinéria hangja, kifejezetten zajos lesz. A billentyűzet fölötti érintőgombok között találnunk egyet, ami a hűtést szabályozza, pontosabban át lehet állítani folyamatos maximális teljesítményre, ami leginkább egy porszívóra emlékeztet a hangerejét tekintve. Első alkalommal azon morfondíroztam, hogy talán fel is száll. Viccet félretéve, a hűtés nem csak a hangját tekintve emlékezetes: a burkolatot folyamatosan hidegen tartja, és a gép belsejében is elfogadható hőmérséklet uralkodik – az alább látható ellentmondást, mi szerint teljes terhelés alatt hűvösebb a gép, az fogja feloldani, hogy a stressz tesztet a már említett orkán erejű hűtés mellett készítettem, míg játék közben hagytam a gépet, hogy magának szabályozza a sebességet, így szerencsére csak ritkán érte el a maximális fordulatszámot. A throttling, mint olyan, teljesen ismeretlen fogalom a GT70 számára, és hosszú távon is képes volt a Turbo órajelet tartani, ami nem mindennapi teljesítmény.

Értékelés

A nyáron, amikor először láttam az MSI idei kínálatát, még közel fél millió forintot kértek tesztünk alanyáért – picit húztam is a számat, azóta viszont egészen barátságosra mérséklődött az ára, jelenleg 380 ezer forintért már hazavihetjük a Laptopszalonból, ami a kínálatot tekintve egészen vonzóvá teheti a GT70-t a játékosok körében. A pénzünkért pedig nem kevesebbet, mint a legerősebb mobil videokártyát kapjuk, mely a legújabb játékokat is képes magas részletesség mellett futtatni, továbbá ha túltesszük magunkat a billentyűzeten és a kijelzőn (ami szerintem csak engem érint ilyen érzékenyen), akkor a negatívumok listája elég rövidre csökken. A zajos hűtés a teljes játékos MSI palettára jellemző, ezen lenne még mit finomítani, a többi ehhez képest apróság. Közel jár az MSI az ideális játékos gép megépítéséhez, csak így tovább!

– Andrew –

Ajánlott cikkek:

– Milyen notebookot / laptopot vegyek?

– Hogyan használjuk notebookunkat / laptopunkat?

– Turbózd fel laptopodat és válts SSD-re!

– Játék notebookon: erősebb videokártyát vagy jobb processzort válasszunk?

– HDD vs SSD vs SSHD: Melyiket válasszam?

Hasznos cikkek:

– A Laptop akkumulátorokról és használatukról

– Rendszeres időközönként tisztítsuk ki (és meg) laptopunkat!

– A laptop kijelzőkről nagy általánosságban

– Pixelhiba a notebookoknál

– Üzleti notebookok előnyei

Szerkesztőségünk segítsége olvasóink részére:

– Segítünk első notebookod kiválasztásában!