Sok notebookvásárló kezdi azzal mondókáját, hogy „nekem nem kell integrált videokártya”. Ezzel a kis elemzéssel bemutatjuk, hogy az elmúlt években mekkorát fejlődtek az integrált grafikus vezérlők
Az Intel® 3. generációs Ivy Bridge processzorok két jelentősebb újítása a csökkenő csíkszélesség és az erősebb IGP (integrált grafikus vezérlő). A 32nm-ről 22nm-re csökkent csíkszélesség alacsonyabb fogyasztást, kisebb hőtermelést és olcsóbb előállítást jelent, ami mobil vonalon hatalmas előnyt jelent. További újítás még az integrált grafikus vezérlő nagysága és teljesítménynövekedése, mely tulajdonképpen a processzor része.
Bal oldalon a Sandy Bridge, jobb oldalon az Ivy Bridge látható
Mint, ahogy az a képeken is jól látható a grafikus mag közel a kétszeresére nőtt a 2. generációs Intel® Sandy Bridge integrált grafikus vezérlőjéhez képest. Az Intel® 3. generációs processzorában található HD4000-es IGP elődjénél sokkal fejlettebb és gyorsabb, valamint hozza az AMD Radeon HD6470 és Nvida Geeforce GT520 belépőszintű mobil dedikált videokártyák teljesítményét, így vélhetően a jövőben a hasonló teljesítményű dedikált VGA-k el is fognak tűnni.
Ezzel a pár játék diagramal megpróbáljuk szemléltetni, hogy mire lehet elég számunkra egy Intel® HD 4000-es integrált grafikus vezérlő.
El kell döntenünk magunkban, hogy játékra vagy munkára veszünk notebookot. Még ha munkára veszünk, akkor is elég lehet egyes játékokhoz az Intel® HD 4000. Egyrészt olcsóbb, másrészt energiatakarékosabb és megbízhatóbb is, ugyanis a dedikált (erős) videokártya által okozott hő sokkal hamarabb szeretett notebookunk vesztét okozza, mint ahogy azt mi reméljük. Sajnos a meghibásodok jó részéért is a dedikált videokártya felelős. A többiért pedig főleg a felhasználó, de erről majd máshol és máskor írunk.
Pucu
