Aki kicsit is jártas az informatikában, annak bizonyára nem ismeretlen a ThinkPad név. A kezdetben még IBM által tervezett és épített noteszgépek és asztali PC-k az elmúlt picit több, mint 20 év alatt meghódították az üzleti szegmenst. Többen vagyunk, akik még csak gyermekek voltunk az első, 700T nevet viselő gép megjelenésekor. Azóta, nagyon sok minden változott az információ technológiában, ami nagyban érintette a mobil eszközöket is. Egy valami azonban csak minimálisat, ez pedig a ThinkPad designja. E két évtized alatt azért volt egy-két eltérő modell, melyek általában egyfajta extravagáns irányvonalat képviseltek, de összességében elmondhatjuk, hogy nagyon sok hasonlóság fedezhető fel az évek folyamán méltán népszerűvé vált termékcsaládon.

Az egyszerű, szögletes formavilág, a piros trackpad, a szintén hasonló színű ‘i’ betű világító LED-je a fedlapon, valamint a magnézium ház, mind-mind a ThinkPad-ek sajátossága. Utóbbi az egyik fő képviselője, hogy miért is olyan népszerű az üzleti szekcióban. A strapabíró váznak köszönhetően kis túlzással, akár autóval is átmehetünk rajtuk. Emellett nagyon kevés a meghibásodás, és szinte elnyűhetetlenek (tapasztalat, bár még nem volt thinkpadem, de szervizben nemigen találkozni velük). A dokkolhatóság, a sok-sok port, a merevelmez védelem, TPM-chip és a hozzá párosuló ujjlenyomat olvasó vagy éppen a ThinkLight, ezek mind a prémium kategóriát jellemzik, melyekre az üzleti életben nagy szükség lehet.

Az első 12-13 évben olyan modellek jelentek meg, mint a már említett 700-as széria, melynek egyediségét az érintőkijelző jellemezte (700T), ami a ‘90-es évek elején nagy szó volt. De nem mehetünk el szó nélkül az 1995-ben megjelent 701-es modell, mely az úgynevezett Butterfly billentyűzettel érkezett. Ennek különlegessége abban rejlett, hogy használatra kész állapotban a klaviatúra túl lógott kétoldalt a házon. Akkor hogy hajtottuk le a kijelzőt? Lehajtás közben átlósan kettévált, és így már nem nyúlt túl, ami lássuk be, ilyen állapotban elég bizarr lett volna.

Az ezredforduló után néhány évvel meglepő dolog történt. A Lenovo, amely főleg Ázsiában, Kínában volt ismert, úgy döntött, hogy a nyugati féltek meghódítása érdekében megpróbálja felvásárolni az IBM eme részlegét. A tárgyalások 2004 év végén kezdődtek, majd 2005 májusában véglegesen lezárultak, és innentől a notebookokat már Lenovoként ismerhetjük, ami hamarosan a gépek házán.

2006-ban megjelenik az első Dual Core™ processzoros laptop. Ekkor rendezték a torinói téli olimpiát, melynek egyik támogatója a Lenovo volt. A rendezvény alkalmából több ezer számítógépet és laptopot, valamint több száz szervert biztosítanak. Ez sima utat jelent a világméretű terjeszkedés szempontjából. Megkezdődik a Lenovo gépek globális forgalmazása, ami a cég életében rendkívüli, hiszen először jut túl a kínai Nagy Falon.

A kínai cég fokozatosan beépül az IBM életébe, melynek bizonyítékaként a PC-k mellett 2008-ban az x86-os OEM szerverekre is gyártási engedélyt szereznek, amelyeket ezután ThinkServer-nek keresztelik el.

A Lenovo aktív szponzora napjaink világraszóló sportrendezvényeinek:

A 2006-2007-es szezonban az NBA szponzora
A 2006-os Torinoi téli olimpiai partner szponzora
A 2008-as Pekingi olimpia fő szponzora
2006-2008-ig a Magyar Olimpiai csapat Aranyfokozatú támogatója
2004-2008-ig a Forma1-es AT&T Williams Forma 1-es csapat támogatója
2009-ben a Vodafone McLaren Mercedes Forma-1-es csapat támogatója
2012-től az amerikai NFL (National Footbal Legaue) technológia partnere

Mára a Think szó szinte egybeolvadt a Lenovo-val, hiszen találkozhatunk vele laptopoknál, PC-knél, szervereknél, tableteknél, munkaállomásoknál, all-in-one PC-knél, de még monitoroknál is. Mindenhol a minőséget képviselik, nagyon népszerűek annak ellenére, hogy az áruk igen magas.

E bejegyzés egy kis emlék, mivel tavaly volt éppen 20 éve, hogy kiadták az első ThinkPad-et. Ma pedig olyan neves utódjait csodálhatjuk, mint például az X1 Carbont, vagy éppen a 13 éve megjelent és máig népszerű T széria, vagy éppen a W konfigurációk, melyek a mobilis workstationok képviselői.

Aki kíváncsi lenne az összes eddig megjelent modellre, az az alábbi linken megteheti: Thinkwiki.

forrás: http://blakedashed.org